Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK BARANYA MEGYE FEUDÁLIS ÉS KAPITALISTAKORI MEZŐGAZDASÁGÁNAK TÖRTÉNETÉBŐL - Fűzi János: Megjegyzések gróf Károlyi Gyula reakciós birtokpolitikai tevékenységéhez a harmincas években

A magyar pénz megsemmisítése még 1857 nyarán is foglalkoztatja az osztrák minisztertanácsot. Ekkor a birodalmi rendőrség főnöke azt kívánta, hogy újítsák meg a Magyarországon még mindig nagy számmal található Kossuth-bankó tulajdonosokkal szemben a szigorú büntető rendelkezéseket. Bach és minisztertársai azonban nem akarták a nem kívánatos dolgok emlékét felújítani, feltételezték, hogy a be nem szolgáltatott bankók nagy részét minden bizonnyal maguk a tulajdonosok semmisítették meg, és úgy határoztak, hogy az ezután megtalált Kossuth-bankót el kell kobozni és meg kell semmisíteni."'

1 5. /Az új rendszer népszerűsítése A forradalmi elemek megtorlásával és a forradalom tárgyi emlékeinek megsemmisítésével párhuzamosan folyik az új rendszer szisztematikus népszerűsítése. Erre szinte minden alkalmat megragadnak. így a császár születése és neve napját, meg az olmützi alkotmány ismételt magyar nyelvű közzétételét is. 1849. október 4-én Ferencz József neve napján a pécsi püspök (és egyben esztergomi érsek) ünnepi nagymisét celebrált, de ezen a kivezényelt katonák és katonatisztek, a megyei, a városi hivatalnokok, meg a misét követő püspöki díszebédre meghívottak vettek csak részt. A misén a belvárosi plébános németül tartotta a prédikációt, és ezt sokan fájlalták. A köznép teljesen közömbösen viselkedett, még a piactéren felsorakozot katonaság látványa sem tudta otthonából kicsalni, pedig nemcsak gyalogsági, hanem tüzérségi díszsortűz is volt.

02 A tárgyilagosság megköveteli, hogy megjegyezzük azt. ebben az évben ez a nap csütörtökre esett, tehát munkanap volt. November 1-én Haynau újból kihirdetni rendeli az oktrojált alkotmányt. A megyefőnök részletesen megszabja a kihirdetés módját. Az alkotmány kihirdetési „ünnepély Isteni szolgálattal kezdődjék az Egyházban", az alkotmányt pedig a községi elöljáróság jelenlétében a községházakon a lakosok beszélte nyelven olvassák fel. A kihirdető tisztviselők győzzenek meg mindenkit, aki „Ö felsége adott szava leendő tökéletes beváltása iránt legkisebb kétséget is kebelében érzett", hogy ez az alkotmány „nagyszerű jövőnk szép alapja". A nagyobb nyomaték kedvéért azt is előírja, hogy a kihirdető tisztviselő nevét és a nép hangulatát jelenteniük kell a főbíróknak."

,! Az oktrojált alkotmány kibocsátásának első évfordulóján „az alkotmány megünneplésére március 11-én 9 órakor a Székesegyházban tartott „hálaadó ájtatosság"ra nemcsak a megyei tisztviselőket rendeli ki a megyefőnök, hanem átír Pécs város tanácsának is, hogy az ájtatosságra magyar díszöltözetben az egész városi tisztségviselcség egy testben megjelenni ne terheltessen". Márdius 11-e hétfő ebben az évben. Az alkotmány népszerűsítése végett munkaidőben ünnepi misére rendelik ki a tisztviselőket. Különös módon szervezik meg 1850-ben Ferencz József születése napjának megünneplését. A tolnai polgári kerület főispánja mindhárom megyét arról értesíti augusztus 15-én, hogy Szent István ünnepén — augusztus 20-án — a rebellis magyarok a fennálló rendszer és a császár elleni demonstrációra készülnek. Ezt megelőzendő javasolja a főispán, hogy a császár születése napját, augusztus 18-át méltóan ünnepeljék meg."'

1 Nézzük meg kissé részletesebben, miként reagál erre a hárem megyefőnök. Somogy megyefőnöke (Tallián János) csak augusztus 28-án válaszol a főispán augusztus 15-én kelt, de csak a „tegnapi napon érkezett bizalmas megkeresés"-ére. Bejelenti, hogy megyéjében „semmi olyas esetek, mely aggodalmat gerjeszthetne",