Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)
TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK BARANYA MEGYE FEUDÁLIS ÉS KAPITALISTAKORI MEZŐGAZDASÁGÁNAK TÖRTÉNETÉBŐL - Fűzi János: Megjegyzések gróf Károlyi Gyula reakciós birtokpolitikai tevékenységéhez a harmincas években
„közigazgatásnál minden hivatalbeli alkalmaztatások egyelőre csak ideiglenesnek tekintendők", de az alkalmazás véglegesítése után a szolgálati időbe az ideiglenes alkalmazás is bele fog majd számítani. Ezzel elérték, hogy a tisztségviselők igyekeztek — az egyébként is előírtak szerint — pontosan, gyorsan, az utasítások szerint eljárni, hiszen csak így remélhették, hogy állásukban véglegesítik majd. Bizonytalan helyzetüket a megyefőnök már december elején óvatosan szóváteszi a kerületi főispánhoz intézett jelentésében. Azt írja, hogy ,,a tisztviselők jövendőjük iránti bizonytalanságból sorsuk felett" aggódnak és, hogy bár a tisztviselőkkel meg van elégedve, de ,,még nagyobb lelkesedést és készséget" remél tőlük, ,,ha jövőjük teljesen biztosítva leend". 2 " A megyefőnök tehát a véglegesítéstől vár még pontosabb munkavégzést, a felsőbb vezetés pedig éppen az ideiglenes alkalmazásból fakadó létbizonytalanságot tartja alkalmas eszköznek arra, hogy megyék tisztviselői minden rendelkezést aggály nélkül végrehajtsanak, illetve végrehajtassanak a falvak jegyzőivel és elöljáróságaival. (Ezeket is minden helyi befolyástól mentesen nevezik ki és váltják le.) Végrehajtandó rendelkezés pedig bőven volt már ekkor. A megyét a szokásos közigazgatási munkán felül nemcsak a közigazgatási átszervezésével kapcsolatos feladatok terhelték, hanem bevonták a forradalom résztvevőinek üldözésébe és a forradalom tárgyi emlékeinek megsemmisítésére indított hajszába. Lássuk a megye ilyen jellegű tevékenységét most már részletesen. 7. A fegyelmi bizottság működése Baranya megyefőnöke (Cseh Ede) különösen nagy buzgalommal lát hozzá azoknak az intézkedéseknek végrehajtásához, melyek a magyar forradalomban való részvétel megtorlására irányulnak. Igaz, hogy Cseh Ede I. alispán korában sem várta meg, hogy szolgálati úton hivatalosan utasítsák, hanem saját kezdeményezésre, vagy Haynau és Geringer hirdetményére konkrét intézkedéseket foganasított. így történik ez a fegyelmi bizottság megszervezésénél is. A kerületi főispán csak november elején rendelkezik a fegyelmi bizottságok megszervezéséről, Baranyában pedig október közepén megszervezik a bizottságot és első ülését október 21-én már meg is tartotta. 21 Az alispán ugyanis október 19-én kinevezi ,,a legyőzött pártütés ideje alatt a hazához és a királyi házhoz hűtlenség szeplőjével netalán bemocskolt királyi, köz- és papi hivatalok kitisztítása érdekében" a fegyelmi bizottságot és kötelezi a főszolgabírókat, hogy a bizottság elnökének felhívására a tanúkat gyorsan küldjék be. A bizottsághoz minden tisztviselőnek be kellett jelentenie, hogy 1848. október 8-tól kezdve milyen magatartást tanúsított, kiemelve az esetleges forradalmi tevékenységet. A bejelentésben minden állításra tanúkat kellett megjelölni. 2- Kiterjesztik a nyilatkozatbenyújtási kötelezettséget november végén a jegyzőkre, 2 ' majd pár nap múlva a tanítókra (beleértve a segédtanítókat) is. 24 Ba ranya alispánjának ezen intézkedései Haynau rendelkezéseit hajtják végre. Haynau ugyanis a császári és a cári seregek által megszállt magyar területekre kinevezendő császári biztosok feladatává teszi, hogy mindenkit letartóztassanak, ,,kik a pártütők által eszközül használtattak", továbbá gondoskodni kötelesek arról is, hogy necsak a megyei és a városi tisztviselők, „hanem a lejebb szolgálatból u. m. esküdtek, jegyzők, falusi bírák, tanítók . . . fenntartva bűnösségük mértékétől függő további bánásmódot, . . . tüstént bocsátassanak el." 25 Pár nappal később (július 1-én és 2-án) adja ki Haynau a haditörvényszékek felállítására és működésére vonatkozó utasításait. 26 Ezek szerint a katonatisztek, a hadi- és a királyi polgári hivatalnokok igazolását a haditörvényszékek végzik. Csak azokat igazolhatják a
