Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)
TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK BARANYA MEGYE FEUDÁLIS ÉS KAPITALISTAKORI MEZŐGAZDASÁGÁNAK TÖRTÉNETÉBŐL - Fűzi János: Megjegyzések gróf Károlyi Gyula reakciós birtokpolitikai tevékenységéhez a harmincas években
vékenység aktóber elejéig alig akad. Október elejétől élénkül meg a megye tevékenysége. Szervezetten kezdik előkészíteni a forradalmi elemek megtorlását, eltüntetni a forradalomra emlékeztető tárgyi dokumentumokat, megtisztítani a tág értelemben vett közéletet - az akkori bevett szóhasználattal élve — a kompromittált elemektől. II. Baranya közigazgatási intézkedései a forradalmi elemek és emlékek ellen 1849. októberében megszűntek a fegyveres harcok az osztrák császárságban, a forradalmi haderő feloszlott, így a császári hadsereg elég erős most már arra, hogy az esetleges rendszerellenes mozgalmat csírájában elfojtsa. Az osztrák kormány ekkor elérkezettnek látta az időt, hogy az összbirodalom két legforradalmibb területén — az olasz tartományokban és Magyarországon — ideiglenes jelleggel szabályozza a közigazgatás szervezetét. Nem mostani feladatunk ennek a részletes elemzése, csak azért térünk ki távirati stílusban rá, hogy Baranya megye felettes utasításra jogosított szerveit felsoroljuk, s így későbbi — konkrét eset kapcsán történő említésük esetén már ismertek legyenek. Az 1849. október 24-én kiadott rendelkezések (Magyarország ideiglenes közigazgatási rendezete és ennek életbeléptetéséről szóló utasítás 1 ") szerint az országot — helyesebben a magyar koronatartományt — öt katonai kerületre, a katonai kerületeket kettő-három, összesen 13 polgári kerületre osztják. A polgári kerületek 3—5 megyét ölelnek fel. A megyék járásokra tagozódnak. Ji Baranya a Dunántúl nagy részét magában foglaló soproni katonai kerület pécsi polgári kerületének egyik megyéje az új szervezés szerint. A pécsi polgári kerületből kiszakítják ekkor Zalát és a székesfehérváriba sorolják; helyette ide csatolják Tolnát.''' A valóságban azonban a pécsi kerületből tolnai lesz, mert vezetője (a kerületi főispán) Szekszárdot választja székhelyének. 15 A katonai kerület élén katonai parancsnok áll és mellé a polgári ügyek intézésére a minisztériumnak alárendelt miniszteri biztost rendelnek, a polgári kerület igazgatását pedig a kerületi főispán irányítja. A megyék közigazgatásának vezetését a megyefőnök, a járásokat igazgató szolgabírák gondjaira bízzák. A soproni katonai kerület katonai parancsnokává Allemann vezérőrnagyot, miniszteri biztosává Hauer (Stefan August) bárót, a pécsi - később tolnai — kerület főispánjává Augusz Antal volt Tolna megyei alispánt 11 ' nevezik ki. 17 Baranya megyefőnökévé pedig megteszik az eddigi megyei I. alispánt Cseh Edét. Cseh Edét a szervező rendelet kihirdetését 4 nappal megelőzve már október 20-án kinevezi a Haynau—Geringer duó és október 27-én maga a megyefőnök értesíti saját kinevezéséről ,,a megyei főtisztviselőket". Kifejezésre juttatja egyben bizalmát abban, hogy ,,hivatalkodásuknak azon új szakasza kezdődik .... melyben mindenki .... serényen és múlhatatlanul .... kérlelhetetlen szigorral" teljesíti előírt kötelességét, és hogy hivatalos eljárásaikat pontosság, serénység és szeplőtlenség" jellemzi majd. 18 A kinevezést bejelentő patetikus hangú körirat azonban nyugtalanságot idézhetett elő a megye tisztviselői között, mert a megyefőnök két nap múlva már szükségesnek tartja írásban megnyugtatni őket: ,,a hivatalos kapocs, mely közöttünk létez, semmiben sem változván" — kijelentésével. 10 A közigazgatási szervezet ideiglenes szabályozása után megélénkül a megye közigazgatási tevékenysége. A szervezési utasítás 16. §-a ugyanis kimondja, hogy a
