Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK BARANYA MEGYE FEUDÁLIS ÉS KAPITALISTAKORI MEZŐGAZDASÁGÁNAK TÖRTÉNETÉBŐL - Fűzi János: Megjegyzések gróf Károlyi Gyula reakciós birtokpolitikai tevékenységéhez a harmincas években

állott. Baranya megye már január 29-én minden ellenvetés nélkül hódoló nyilatkozatot fogad el, melyben a résztvevők ,,mint Baranya megye képviselői határozottan és feltétlenül" alávetik magukat Ferencz József kormányzatának és egyben ,,őfelségének tartozó hűséget és engedelmességet" fogadnak. A hűségnyilatkozatot a megye minden jelentősebb világi és egyházi vezetője aláírja február 15-ig — összesen 70-en —, így természetesnek kell vennünk, hogy ezt Bécs is készségesen elfogadja.

8 A megye királyi biztosa ifj. Majláth György leváltotta a rebellis tisztviselőket és megszünteti a megye önkormányzatát. A megye ettől az időtől kezdve közgyűlést már nem tartott, a hűségnyilatkozat ünnepélyes formáiban való közzétételéi is közgyűlést pótló törvényszéki ülésen határozzák el. Május 9-ig tartanaik még pár „közgyűlést pótló törvényszéki", ill. „törvényszéki" ülést. Ezeken teszik le az esküt az új tisztviselők és a volt adómentesek adójának kivetésével megbízottak, továbbá be- és kitáblázások, Puchner bikali birtokának zár alóli feloldása (a Honvédelmi Bizottmány zárolta a földbirtokot) szerepelnek csak a napirenden. A közgyűlési jegyzőkönyvben örökítik meg továbbá az „adózás végetri tanácskozmány" és „az élelmezési cikkek árát megállapító" választmány egy-egy ülését is.

9 Igazi, érdemi munkát végző közgyűlés január vége óta nincs a megyében. Ettől kezdve a királyi biztos utasításai szerint irányítja a megye igazgatását az alispán. Azok, akik a közigazgatásnak ezzel a módjával nem értettek egyet, április végén és május elején lemondanak és így került — többek között — Perczel Géza alispán helyére Cseh Ede (Edward) május 5-én. Az ily módon kialakult megyei tisztikar hajlandó volt aztán aggályok nélkül végrehajtani a bécsi kormányzat minden intézkedését.

10 Igaz, hogy október végéig a közigazgatás tevékenysége jórészt csak az adóbehajtásra, a megyében elhelyezett katonaság elszállásolására és ellátásának biztosítására, meg a katonai parancsnokság kezdeményezte forradalmi elemek megbosszulása végetti vizsgálatok lefolytatására és a megye — Bécsnek megfelelő — nyugalmának fenntartása érdekében tett intézkedéseiből áll. Ilyen jellegű intézkedésnek tekinthetjük a július 18-i alispámi rendelkezést, mely kötelezi a szolgabírókat, hogy vizsgálják meg és jelentsék, mely falvak támogatták a Baranyában június közepén benyomuló magyar erőket, kik voltak ekkor a hangadók, kiknél milyen fegyver volt, a magukat kompromittálók hol tartózkodnak (hová szöktek); a hangadókat, a fegyvert viselőket egyenként hallgassák ki, a fegyvereket gyűjtsék össze és szállítsák Pécsre. Előírják egyben, hogy a jegyzők kétnaponta községeikről — a hangulaltról, a csavargó egyénekről stb. — jelentést kötelesek adni.

11 Ez a rendelkezés azért jelentős, mert az első nyoma annak, hogy a községi jegyzőt, aki eddig a község felfogadott alkalmazottja volt, kezdik eltávolítani a falutól és olyan besúgó jellegű tevékenységre kényszerítik, amely a falu magyar érzelmű részével szembeállítja őket. Augusztus végén — aimikor a magyar hadseregből mind többen és többen igyekeznek haza, így megszaporodik a szűkebb pátriába tartó „csavargók" száma — a kollektív felelősség elvéhez nyúlnak vissza. A megyefőnök a községek elöljáróit és mellettük az összes lakosait felelőssé teszi a határukban előadódó minden rendbontásért; kötelesek ezeket meggátolni, illetve ha erre nem képesek, azonnal jelenteni. Az elöljáróság naponta tartozik a habárában lévő épületeket, az erdőket ellenőrizni és az itt tartózkodó csavargókat elfogni és bekísérni. Minden faluban éjjeliőröket keli állítani, és a hazaérkező honvédek jegyzékét (név, csapattest, (ezred), a hazahozott fegyverzet, az elbocsátó okirat vagy ennek hiánya) azonnal beküldeni. Kihirdeti természetesen a megye a megszállók hirdetményeit, körözi az elfogatási parancsokat, de önálló, saját kezdeményezésű, valóban érdemi közigazgatási te25 B. Helytörténetírás 1980. 385