Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK BARANYA MEGYE FEUDÁLIS ÉS KAPITALISTAKORI MEZŐGAZDASÁGÁNAK TÖRTÉNETÉBŐL - Fűzi János: Megjegyzések gróf Károlyi Gyula reakciós birtokpolitikai tevékenységéhez a harmincas években

/. Az önkormányzattól megfosztott megyei közigazgatás 1849 őszéig A magyar szabadságharccal Ausztria katonailag lejáratta magát. Bebizonyosodott, hogy még ezzel a megvetett — évszázadokon át gyarmati sorsban tartott, a rebellis vérét felhígított — néppel, a magyarokkal sem bír. Amennyire tehetetlen volt Ausztria a harctéren, éppen oly nagy energiával lát hozzá Magyarország állami önállósága felszámolásához abban a pillanatban, amikor úgy tűnik, hogy sikerül a magyar rebelliót levernie. A kápolnai csata jelentőségét túlértékelve hirdetik ki az egységes osztrák császárságot deklaráló olmützi alkotmányt, amely az önálló magyar államüságogot megszüntette és az országot koronatartományokra osztva szinte az osztrák örökös tartományok szintjére süllyeszti le. Ennek végrehajtását azonban megakadályozta a magyar haderő győzelmes tavaszi hadjárata. Majd az orosz intervenció

1 nyilvánvalóvá válása után, a minisztertanács előterjesztésére június 4-én meghatározza Ferenc József a magyarországi katonai kormányzat rendeltetését. Többek között a katonai kormányzatnak — fel kell számolnia a magyar intézményeket, — elő kell készítenie az országot az új állami berendezkedésre (közteherviselés, vámhatár eltörlés, új adórendszer), — olyan új állami szervezet alapjait kell leraknia, amely biztosítja a központi kormányzat rendelkezéseinek érvényesülését és amely egyben megfelel az olmützi alkotmány követelményeinek is.

2 Azaz Magyarországot már a katonai kormányzat alatt be kell olvasztani az összimonarchióba. Megjegyzem nem új cilkitűzésről van szó, hiszen már az olmützi alkotmány kihirdetése után március 12-én Ferenc József azért küldi Kübeck bárót Windischgrätzhez, hogy Magyarországnak az összmonarchiába való beolvasztásáról együttesen tanácskozzanak, javaslatot tegyen, mert ez „während der Militärherrschaft zu erreichen sei".

3 Haynau — akit május 30-án Magyarország és Erdély ellen küldött császári haderő főparancsnokává nevez ki és „a nevezett had- és ostromállapotban lévő tartományokban a kormányzási hatalom kezelésével" is felruház a császár

4 — június 15-én feloszlatja a korábbi császári fővezér (Windischgrätz) által létrehozott Ideiglenes Polgári Közigazgatást. Majd a cárii és a császári csapatok előnyomulása során leváltják a megyékben és a szabad királyi városokban a „kompromittált vagy bizonytalan" tisztviselőket és helyüket ideiglenesen „becsületes, a kormánynak hódoló és biztos, a kerületükben gyakorlásban lévő nyelvet" ismerőkkel töltik be.

5 Ezzel a lépéssel megkezdik a magyar megyei közigazgatási szervezet felszámolását. Az újonnan kinevezett tisztviselők azonban csak az osztrák szuronyokra támaszkodva tudtak működni és érdemi közigazgatás-szervezési tevékenységet a szabadságharc alatt nem tudtak kifejteni. Geringer Károly, a magyar koronakormány császári biztosa

6 azt írja augusztus 6-án, hogy jobban megfelelne a császár érdekének, ha most teljesen abbahagynák a szervezésre és a közigazgatásra irányuló kísérleteket, és arra az időpontra halasztónak, amikor majd a siker lehetőségét megfelelő fegyveres erő biztosítja.' A közigazgatás megszervezéséhez és működtetéséhez szükséges katonai erőt a világosi fegyverletétel, majd főleg Komárom feladása után tudják biztosítani az osztrákok és ezzel is magyarázható, hogy októberben megkezdik Magyarország közigazgatási szervezetének átailakítását. Baranyában azonban másképpen alakultak a körülmények, mint az ország többi részén. Baranya vármegye ugyanis 1849. január végétől — pár napos megszakítással — folyamatosan a császári csapatok ellenőrzése és császárhű elemek vezetése alatt