Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK BARANYA MEGYE FEUDÁLIS ÉS KAPITALISTAKORI MEZŐGAZDASÁGÁNAK TÖRTÉNETÉBŐL - Fűzi János: Megjegyzések gróf Károlyi Gyula reakciós birtokpolitikai tevékenységéhez a harmincas években

Tolna megye 1920 1930 1941 Zala megye 1920 1930 1941 8 544 30 218 11 765 10 357 8 072 19 172 28 737 23 315 38 762 27 244 25 277 4Û502 33 672 19 547

s4 A mezőgazdaságban keresőként számbavett cselédek és munkások számát mindemképpen gyarapítja - a mindenkori helyzetüktől függően - az 1 kh. alatti, illetve az 1-5 kh. közötti törpebirtokosok hada. Ők családtagjaikkal képezték azt a bizonyos három milliót, illetve annak az egyes megyékre eső hányadát. Rájuk már Károlyi sem merte a „teljes megélhetés" ha'm'is címkéjét ragasztani. Őket az uradalmaktól ,,fél megélhetést" élvezők csoportjába sorolta. Számítása szerint fél megélhetést talál:

55 részes arató és cséplő részes tengeri-, burgonya-, répakapálás 29 uradalom esetében 18 195 család 14 728 család 133 uradalom esetében 47 078 család 37 319 család 32 923 család 84 397 család Károlyi következetesen minden dolgozót azonosít a családdal, más egyéb szempontok mellett azért, mert ez számára felszorzási lehetőséget nyújt, mégpedig nem is keveset. Ő a családokat országos átlagban 5 tagból állónak veszi, tehát számait megötszörözi.

56 Károlyi belátja, hogy a „fél megélhetés", az nem nyújt teljes, az életet fenntartanii képes lehetőséget, ezért a „fél megélhetéshez" sorolt „családok" számát egyszerűen megfelezi. így kap a 32 923-ból 16 461-et, és a 84 397-ből 42 198-at. Ez azonban azt jelenti számára, hogy a „fél megéfhetésűek" számának felezésével „teljes megélhetésűeket" kap. A továbbiakban már úgy számol, hogy a „teljes megélhetésüek" korábban tárgyalt számához — 18 870 család, illetve 58 361 család - hozzáadja a megfelezett, s ezzel „teljes megélhetésűvé" vált „fél megélhetésüek" számát. így kap Károlyi Gyula a 29 uradalom esetében 35 331 családot, illetve a 133 uradalom esetében 100 559 családot, mint teljes megélhetést élvezőket. Károlyi számításai szerint „az uradalmakban felhasznált 1 479 785 napszám napot — 29 uradalom esetében -, illetve 4 262 878 naipszám napot — 133 uradalom esetében - átlag 0,70 P-vel értékelve és egy napszámos családra évi 400 P-t számítva uradalmi kezelésben kifizetett napszámból megél 2589 család - 29 uradalom esetében, illetve 7460 napszámos család a 133 uradalomban. Tehát végeredményben 241 624 kh-nyi 29 uradalmi terület 37 920, illetve 808 389 kh-nyi 133 uradalom területe 108 019 család megélhetését biztosítja — vonja le a következtetést Károlyi Gyula:" Az a tény, hogy Károlyi egy napszáimra 70 fillért számol, a válság alatti értékeknek valóban megfelel, hiszen ez időben a búza ára 7-9 P-re is lement,

58 egy idénymunkás havi bére 150-160 kg búza és 6-8 P volt. így valóban megfelelhet a tényeknek a 70 fillér körüli napszám költség. Az már meglepő, hogy egy napszámos családra évi 400 P-t számít. Ez teljesen irreális. A korabeli tények teljes megha24 B. Helytörténetírás 1980