Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)
TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK BARANYA MEGYE FEUDÁLIS ÉS KAPITALISTAKORI MEZŐGAZDASÁGÁNAK TÖRTÉNETÉBŐL - Fűzi János: Megjegyzések gróf Károlyi Gyula reakciós birtokpolitikai tevékenységéhez a harmincas években
misítása. Ugyanis vagy azt feltételezi, hogy az öt tagú családból kettő háromszáz napot dolgozik egy évben, vagy három családtag 180—190 napot. Mindegyik valószínűtlen. Még ha elfogadjuk is, hogy minden családból három tag elmenjen a lakóhelyétől távol hónapokra dolgozni, akkor sem tekinthető általánosnak a hat hónap. Ennyi időre az uradalmakban csak az idénymunkások kisebbik része volt alkalmazva. Ez egyáltalán nem tekinthető általánosnak. ,,A mezőgazdasági kamara közgyűlési jelentése szerint 1930-ban egy mezőgazdasági munkás átlagban 150 napot dolgozott, 1931-ben már csak 130 napot. Valójában azonban a kamara szerint is csak 80—100 munkanap volt egy mezőgazdasági munkás számára általában biztosítva. A szőlőmunkások helyzete volt a legrosszabb, ezek csak évi 50—60 napot dolgoztak."' 9 Mindezek figyelembevételével a harmincas években egy idénymunkából élő, vagy napszámos évi keresete nem volt több, mint 270—300 P. Ezt igazolják a baranyai adatok is. Baranyában a harmincas években is 2—4—6 hónapra fogadták az idénymunkásokat, ök havi 150-160 kg búzát és 6-8 P-t, vagy mint Majson a 40 idénymunkás férfi : fejenként 1,20 q búzát a 15,— P = 18,— P 3 kg babot 0,26 0,78 15 kg burgonyát 0,08 1,20 10 kg főzöl isztet 0,20 2,— 20 kg kenyérlisztet 0,15 3,— 3 kg húst 0,80 2,40 3,5 kg szalonnát 1,60 5,60 0,5 kg zsírt 1,60 0,80 2 I ecetet 0,30 0,60 1 kg sót 0,42 0,42 34,80 P+6 P-t kapott. Kisharsányban ,,a lakosság napszámos része a nyomorral határos helyzetben van, mivel a szőlőmunka befejeztével keresetét teljesen elveszti, így a téli hónapokra teljesen kereset nélkül áll, a nyomorúságosan kinéző házuknak udvartere egyáltalán nincsen, így még baromfit sem tudnak tartani." 60 De nincsenek jobb helyzetben a törpebirtokosok sem. Cselegörcsönyben ,,a község lakosságának javarésze 4-5 holdas zsellér nem tudja családját eltartani, a napszámbérek alacsonyak, alig méltóak emberhez " ( '' A cuni idénymunkások 2 q búzát és 4 P készpénzt kaptak, de csak a férfiak, a nők 1,60 q búzát és 2 P-t. Szűr községben ,,A lakosság kizárólag alkalmi napszámos keresetre van utalva, mert sem a községben, sem a közeli környéken bánya, ipar, vállalat nincs. A 0—3 holdasok — a munkaképes munkanélküliek kategóriájába tartoznak — mert saját földjük megmunkálására őket le nem foglalja egész évben, s alkalmi napszám hiányában az év jó részét nem hasznosíthatják a maguk részére." 62 Dunaszekcsőn 14 család lakik 53 családtaggal a partokba vájt lakásokban. 63 Fazekasbodáról „...a férfi nép idegen községekbe is eljár munkára, a 14 éven felüli leányok úgyszólván kivétel nélkül városban cselédi sorban dolgoznak. Vannak családok, amelyek a téli hónapokban abból élnek, amit a cselédsorban élő lánygyermek juttat." 64 Ez időben a szénbányában egy vájár 35 P-t keresett hetente, egy segédmunkás 24 P-t kapott. 85 A téglagyári szakmunkások heti 24 pengőt kerestek, a segédmunkások 12 pengőt.'' 1 ' Érdemes felfigyelni arra az állapotra, hogy az idénymunkások ha ideális munkaviszonyok között dolgozhattak volna, jóval többet kereshettek volna,
