Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)
TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK BARANYA MEGYE FEUDÁLIS ÉS KAPITALISTAKORI MEZŐGAZDASÁGÁNAK TÖRTÉNETÉBŐL - Fűzi János: Megjegyzések gróf Károlyi Gyula reakciós birtokpolitikai tevékenységéhez a harmincas években
a szobában is külön ládába zárták. Mert itt még egy-egy szobában több család is lakott.'"' 8 Baranyában 56 községhez tartozó uradalomban éltek a cselédek közös konyhás lakásokban/' 9 Károlyi Gyula 8262 (29 uradalom esetében) illetve 24 326 (133 uradalom esetében) hónapos cseléd teljes megélhetéséről ír. A hónapos cselédek helyzete a teljes kiszolgáltatottság. Alkalomszerű megegyezés alapján javadalmazták őket. Életük egy részét lakóhelyüktől távol töltik, nem élik, mert csak dolgozniuk szabad. A munka ideje — reggeli, ebéd és uzsonna szünetekkel - napkeltétől napnyugtáig tart. A lakás a munka ideje alatt kaszárnyaszerű, amikoris a férfiak a nőktől elkülönített helyiséget kaptak ... A munkások származási helyük szokásai szerint vagy maguk főztek, vagy szakácsnő főzölt nekik. Az időszaki munkások aratás, cséplés, valamint répa és tengeri szedés idején ,,szabvány munkássá" váltak. 50 A Károlyi-féle spekuláció szerint ezek a ,,rövid időre alkalmazott hónaposok", ahogy Károlyi is nevezi őket 51 , teljes megélhetést nyertek a nagybirtokon. Valóban. Ez annyiban tekinthető teljesnek, hogy ezek az ágrólszakadtak a nyáron három-négy hónap alatt szerzett valamin kívül nem igen jutnak más jövedelemhez, esetleg télen favágáshoz. Semmiképpen nem fogadható el, hogy a 8262, illetve a 24 326 hónapos cseléd külön létszámban szerepeljen a 32 923 (29 uradalom) illetve a 84 397 (133 uradalom), a fél megélhetésben részesülők csoportjától. Ugyanis Károlyi ez utóbbiakhoz sorolja a részes arató- ás cséplő, a tengeri-, répa és burgonyakapás munkásokat. A Mointenuovo-féle jelentés egyértelműen megfogalmazza, hogy az „időszaki" munkások aratás, cséplés, valamint répa- és tengeriszedés idején szakmány munkássá válnak". Napszámosokká, melyekből Magyarországon a két háború közti időben 02 1920-ban 754 086 ebből 16 évnél fiatalabb 87 419 11,5 % 1930-ban 562 528 34 919 6,2 % élt. Számuk a cselédekkel együtt 1920 és 1941 között sem változott olyan mértékben, hogy ne lenne igaz: ,,A magyar parasztság mintegy 40 %-a földtelen, s ugyanúgy, mint az első világháború előtt, részben a latifundiumokhoz kötött cseléd, részben a két világháború között különösen bizonytalan munkalehetőségekhez jutók évente 100 napnál átlagosan többet alig dolgozó mezőgazdasági munkás, napszámos. A magyar parasztság földtelen, vagy törpebirtokos többsége családtagokkal együtt mintegy 3 millió fő, az ország lakosságának több mint 1,/3-át tette ki." 53 Részletesen : Magyarország Kereső mg. cseléd mg. munkás Együtt 1920 229 195 754 086 983 281 1930 218 044 562 528 780 572 1941 775 996 Dél-Dunántúlon részletezve Baranya megye 1920 8 518 18 402 26 920 1930 7 972 13 283 21 255 1941 26 010 Somogy megye 1920 19 548 33 383 52 931 1930 16 949 26 085 43 034 1941 39 393
