Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)
TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK BARANYA MEGYE FEUDÁLIS ÉS KAPITALISTAKORI MEZŐGAZDASÁGÁNAK TÖRTÉNETÉBŐL - Fűzi János: Megjegyzések gróf Károlyi Gyula reakciós birtokpolitikai tevékenységéhez a harmincas években
A 29 és a 133 uradalom közti átlag eltérés nem túl nagy. Az a tény, hogy a vizsgált 133 nagybirtok átlagai valamivel alacsonyabbak a 29 atlagainál, minden valószínűség szerint a több mint négyszeres gazdaság-szám szóródásából adódik. Erre utal az alkalmazottak átlagos száma is. 27 Mit jelent az, hogy teljes megélhetést talál valaki a nagybirtokon? Egy jószágigazgató havi jövedelme (fizetés + természetbeni járandóság) 1400 P. Az intézők, gazdatisztek, számtartók, főerdészek, erdőmérnökök, havi jövedelme 420 P. Egy erdőmérnök 340 P, egy segédtiszt 200 P, tisztviselők (nők) havi jövedelme 160 P. 28 A valóság nem egészen ilyen egysíkú. Ugyanis a fizetések nem lebecsülendő mértékben átszámított értékek, mivel az uradalmak alkalmazottai minden szinten a fizetésük egy részét természetben kapták. Például egy intéző évi jövedelme: 800 P. készpénz, 22 q búza, 10 q tengeri, 12 m 3 fa fűtésre, világításra, 500 négyszögöl veteményeskert, 3000 négyszögöl tengeri föld, 4 marhatartás lehetősége (legeltetés), 25 sertéstartás (legeltetés), 30 kg só. Ezek együttes értékét tekintik mintegy havi 420 P. fizetésnek. 29 Az iparosok havi keresete 80 P. és állattartási lehetőség. 30 Ez pedig a valóságban egy uradalmi gépészkovács számára: évi 60 P. készpénz, 18 q búza, 730 I tej, 12 m 3 tűzifa, 300 négyszögöl veteményeskert, 2000 négyszögöl kukoricaföld, 12 sertés tartása (legeltetés), 20 kg só. Egy uradalmi bognárnak már kevesebb: 40 P. készpénz, 16 q búza, 730 I tej, 12 m 3 tűzifa, 300 négyszögöl veteményeskert, 1800 négyszögöl kukoricaföld, 10 sertés tartás (legeltetés), 20 kg só az évi juttatása. 3 ' 1 Ezt tekintik havi 80 P. keresetnek és állattartási lehetőségnek. Érdemes felfigyelni arra, hogy az uradalmi iparosok javadalmazása alig magasabb az uradalmi cselédekéinél. Ha a mindennapi közvetlen megélhetés biztosított is, mindenképpen gondot okoz az évi 40—60 P-ből ruházni a családot, netán iskolába járatni a gyerekeket. A Károlyi-féle számítások szerint a 29 uradalom esetében minden 206 kh-ra, a 133 uradalom esetében 221 kh-ra kell számítani egy iparost. Ezt a metódust ah kalmazva arra következtethetünk, hogy Magyarországon 22 000—24 000 uradalmi iparos élhetett ilyen körülmények között az ezer katasztrális holdnál nagyobb uradalmakban. A Károlyi-féle számítások 9029 (29 uradalom esetében), illetve 29 119 (133 uradalom esetében) uradalmi cseléd család teljes megélhetéséről szólnak. Nyilvánvaló, hogy a mezőgazdasági uradalmi cselédek és a Károlyi számítások szerinti cseléd családok száma azonos, mivel a családfő férfi áll az uradalomban cseléd alkalmazásban. Ámbár fel kell hívni a figyelmet arra a tényre, hogy a tizenkét évnél idősebb fiúk részkonvencióért már dolgoztak, a cselédlétszámba beleszámíthattak, jóllehet családalapításukig a szülő családjában éltek. A cseléd gyermekek alkalmazása az uradalmak számára a kizsákmányolás egy külön lehetősége volt. 32 A családok feltétlenül rá voltak szorulva a gyermekek dolgoztatására, másrészt ,,a cselédek között a szaporulat nagyobb, mint a községekben. A cselédeknél átlagosan családonként 3,8 gyermek van, a községekben kb. kettő." 33 Magyarországon a két háború közötti időben nem sokat változott a mezőgazdasági cselédek száma. A Nagyatádi-féle földosztás előtt 229 195, annak befejezése után 218 044 cselédet tartottak számon. 34 Ők „nem sok hasznát látták a földhözjuttatásnak, mert igával nem rendelkezve, oly költséges volt földjeik megművelése, hogy azt nagyon sokan tehetősebb szomszédjaiknak átadták." 35 Ez a tendencia érvényesül egyébként a Dél-Dunántúl mind a négy megyéjében:
