Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK BARANYA MEGYE FEUDÁLIS ÉS KAPITALISTAKORI MEZŐGAZDASÁGÁNAK TÖRTÉNETÉBŐL - Fűzi János: Megjegyzések gróf Károlyi Gyula reakciós birtokpolitikai tevékenységéhez a harmincas években

A cselédség számának alakulása az 1920. és az 1930-as adatok alapján :

:í 1920 1930 Baranya megye 8 518 7 972 Somogy megye 19 548 16 949 Tolna megye 8 544 8 072 Zala megye 11 765 10 357 Nemcsak a létszámviszonyok nem változtak számottevő mértékben, de az uradalmi cselédek kiszolgáltatottsága, nyomorúságos megélhetése és siralmas lakáshelyzete sem. Károlyi azt írja, hogy „teljes megélhetést talál 9029, illetve 29 199 cseléd család" az uradalmakban. Ez a véleménye nyilvánvalóan érvényes az egész ország 220-230 ezer cseléd családjára is. Csakhogy a Károlyi-féle teljes megélhetés nagyobb részben természetbeni juttatás volt, vagyis a 20. században az a fajta feudális jellegű fizetség, mely az éhenhalástól ugyan megkíméli, de az emberi módon való élettől teljességgel elzárja a cselédeket. Gyakorlatilag lehetetlenné teszi számukra a munkahely változtatás minden formáját, hiszen mindenütt lényegében azonos — sanyarú — viszonyok uralkodtak. A két háború közötti időben a hivatalos jelentések képmutató módon mindenütt a cselédség javadalmazását pénzre átszámítva szerepeltették, elfeledve a feudális kizsákmányolás lényegét.'' Ezzel a módszerrel állandósították a tőkés mezőgazdasági termelés egyik fontos komponensét; a munkabért, s maguknak a változó értékesítés lehetőségeit kihasználva extraprofitot biztosítottak. A cselédek valóságos jövedelme országszerte zömében természetbeni juttatásból állt. Érdemes néhány uradalom cselédkonvencióját szemügyre venni. Szőkéd községben az uradalmi cselédek évi konvenciója: 16 P készpénz, 14 q búza, 1200 négyszögöl tengeri föld, 100 négyszögöl konyhakert, 8 űrméter ág-dorongfa, 20 kéve rőzse, 1 tehén tartás uradalmi eledelen (legeltetés), 2 sertés legeltetése.'

18 A Babarc pusztai uradalomban: 14 q búza, 4 űrméter fa, napi 1 I tej, 12 kg só, 20 I petróleum, 1000 négyszögöl tengeri föld, baromfi tartás. Itt készpénzt nem kaptak a cselédek.'" Ivánbattyánban, a Montenuovo hercegi uradalomban kocsisok, tehenesek, gulyások, kanászok évi konvenciója: 12 P készpénz, 14 q búza, 8 űrméter tűzifa, 300 négyszögöl veteményeskert, 1200 négyszögöl tengeri föld, 400 négyszögöl rét, 1 marhatartás (legeltetés), 6 sertéstartás, 20 kg só. Egy első kocsis 40 P készpénz, 16 q búza, 8 űrméter fa, 300 négyszögöl konyhakert, 1200 négyszögöl tengeriföld, 500 négyszögöl rét, 1 marhatartás, 10 sertéstartás, 20 kg só. De egy egyszerű kocsis már csak 12 P készpénzt, 14 q búzát, 8 űrméter fát, 300 négyszögöl kertet, 1200 négyszögöl tengeriföldet, 400 négyszögöl rétet, 1 marha-, 6 sertéstartási jogot és 20 kg sót kapott. Ezen kívül ismeretes több cseléd név (juhászok, kanászok, gulyások) akik még ennél is kevesebb konvenciót kaptak. Voltak évi 9, sőt 6 P-s cselédbérek is.

/,n A kisszentmártoni gróf Mailáth uradalomban a cselédek bére:''

1 14 q kétszeres à 15 P, pénzértékre átszámítva 210 P 1 kishold föld (1200 négyszögöl) 20 P 2 öl fa (kb. 8 űrméter) a 20 P 40 P 1 jószágtartásra, legeltetés (levonás 40 kg búza) = 6 P 44 P 300 négyszögöl rét 20 P lakás " 50 P készpénz 40 P összesen : 424 P