Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK BARANYA MEGYE FEUDÁLIS ÉS KAPITALISTAKORI MEZŐGAZDASÁGÁNAK TÖRTÉNETÉBŐL - Török Géza: Földbirtokviszonyok és a mezőgazdasági munkások helyzete Baranya megyében az 1938. évben

A mezőgazdasági munkások között házzal, földdel rendelkezőket is találunk, míg a gazdasági cselédek ingatlannal nem rendelkeznek, teljesen nincstelenek. A második világháborút megelőző utolsó békeévben, 1938-ban, a megyében élt mezőgazdasági munkások adatairól munkánk mellékletében adunk tájékoztatást. Ebből látható, hogy a megye községeiben élt lakosságból (235 656) összesen 10 359 volt mezőgazdasági munkás, tehát a megye lakosságának 4,4%-a. Ehhez a szómhoz természetesen hozzá kell adnunk családtagjaik számát is (18 898). (gy a mezőgazdasági munkások és családtagjaik száma 29 257, a megye lakosságának 12,4%-a. Ez az arány azonban korántsem mondható megyei átlagnak, mert a járások, községek között ettől eltérő nagy szóródóst tapasztalhatunk. Példa a nagyjából azonos lakosságú mohácsi, pécsváradi, siklósi és szentlőrinci járás. A 31 906 lakosú mohácsi járásban a megyei 4,4%-kal szemben a mezőgazdasági munkások száma 2625, azaz 8,2%. A 33 808 lakosú pécsváradi járásban 1601, tehát 4,7%, amely a megyei átlaghoz áll közel. A 35 843 lakosú siklósi járásban 1734 a mezőgazdasági munkások száma, vagyis 4,8%, ugyancsak a megyei átlaggal csaknem egyező. Ezzel szemben a 32 695 lakosú szentlőrinci járásban a mezőgazdasági munkások szórna csak 953, tehát a járás lakosságának 2,9%-a. Még erőteljesebben aláhúzzák a megyei átlagtól való eltérést a baranyavári és a hegyháti járás adatai. Előbbiekben a lakosság száma 16 270, a mezőgazdasági munkásoké 1555, azaz 9,6%. Ugyanakkor a 44 386 lakosú hegyháti (sásdi) járásban 750, tehát a lakosságnak mindössze 1,7%-a. Viszont az ennél csak 3638 lélekszámmal kisebb pécsi járásban az 1141 mezőgazdasági munkás a járás 40 748 lakosának már 2,8%-a. Visszatérve a mezőgazdasági munkások számának csalátagjaikkal együtt számított adataihoz, itt is lényeges eltérést találunk a megyei 12,4%-os átlaghoz képest. Legjellemzőbb ennek bizonyítására a legkisebb, 16 270 lakosú baranyavári járás és a legnagyobb, 44 386 lakosú hegyháti járás. Előbbiben a mezőgazdasági munkások és családtagjaik a lakosságnak 24,3%-át, utóbbiban pedig 6,7%-.át teszik ki. Még egy példa: a közel egyenlő lakosú siklósi és szentlőrinci járás adatainak összehasonlításával újabb bizonyítékot kapunk. Az előbbi járásban a lakosság száma 35 843, a mezőgazdasági munkások és családtagjaik száma 6548, tehát 18,3%. A szentlőrinci járásban a lakosság száma 32 695, a mezőgazdasági munkásak és családtagjaik száma 3119, amely 9,5%-nak felel meg. A járások adatainak vizsgálata után néhány község mezőgazdasági munkáslétszámának adatát hasonlítjuk össze. További összehasonlító adataink az érintett községek mezőgazdasági munkásainak és családtagjainak együttes számát tartalmazzák. Úgy véljük, hogy járásonként két-két község adatának összehasonlításával be tudjuk mutatni a mezőgazdasági munkásság megyén belüli elhelyezkedését: Járás Község Lakosság száma Mezőgazdasági munkások száma Utóbbi a lakosság %-a Baranyavári lllocska 532 521 97,9 Németpalkonya 563 132 23,4 Hegyháti Gödre 1199 130 10,8 Magyarszék 1151 31 2,7 Mohácsi Kölked 1905 686 36,0 Németbóly 3085 60 1,9