Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK BARANYA MEGYE FEUDÁLIS ÉS KAPITALISTAKORI MEZŐGAZDASÁGÁNAK TÖRTÉNETÉBŐL - Török Géza: Földbirtokviszonyok és a mezőgazdasági munkások helyzete Baranya megyében az 1938. évben

Járás Község Lakosság száma Mezőgazdasági munkások száma Utóbbi a lakosság %-a Pécsi Abaliget ' 720 44 6,1 Kökény 706 180 25,5 Pécsváradi Máriakéménd 1248 164 13,1 Berkesd 1263 36 2,9 Siklósi Gordisa 704 185 26,3 Old 732 60 8,2 Szentlőrinci Baksa 772 87 11,3 Zaláta 768 11 1,A községek lélekszámát figyelembe véve különösen szembetűnőek a felsorolt községek adatai a megyei átlaghoz képest. A következőkben vessük össze a mezőgazdasági munkások valamennyi kategóriájában szereplő adatot. Az összehasonlításnál a mezőgazdasági munkások és családtagjaik együttes számát viszonyítjuk a kategóriában szereplő összes számhoz. Az adatok további elemzésénél - mint már említettük — a mezőgazdasági munkások három kategóriája szerepel, nevezetesen: a) a házzal rendelkezők, b) sem házzal, sem földdel nem rendelkezők, c) némi földdel, de házzal nem rendelkezők. • A három csoportban a mezőgazdasági munkások száma így alakult: a) Házzal rendelkezők Száma Családtagjaik száma összesen 2 320 5 398 7 718 b) Sem házzal, sem földdel nem rendelkezők 2 909 6 173 9 082 c) Földtulajdonnal igen, de házzal nem rendelkezők 5 130 7 327 12 467 összesen : 10 359 18 898 29 267 Azt látjuk tehát, hogy az első csoportban a mezőgazdasági munkásság az összesnek 26,4%-°. a másodikban 31,0%-a, a harmadik csoportban 42,6%-a. Vagyis a mezőgazdasági munkásság több mint egynegyede rendelkezett ugyan egy kis házzal, földjük azonban nem volt, míg csaknem egyharmadának sem földje, sem háza nem volt. Mivel állandó munkaviszonyban nem állotta'k, a házbért is természetbeni munkával kellett ledolgozniuk. Hasonlóan a harmadik csoportba tartozókhoz, akiknek a száma megközelíti az összes mezőgazdasági munkás 50%-át. Számuk az öszszeshez viszonyítva túl magasnak tűnik, gondolnunk kell azonban arra, hogy az első világháborút követő „földreform" során elsősorban ők kaptáik földet, házhelyet. (Természetesen a „vitézi telkek" után.) Anyagi helyzetük annyira nyomorúságos volt, hogy sokan nem tudtak építkezni, így a szociográfiai felmérés időpontjában sem volt házuk, csak házhelyük, vagy a földreform során juttatott földjük. A Falusi Kis-