Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK BARANYA MEGYE FEUDÁLIS ÉS KAPITALISTAKORI MEZŐGAZDASÁGÁNAK TÖRTÉNETÉBŐL - Török Géza: Földbirtokviszonyok és a mezőgazdasági munkások helyzete Baranya megyében az 1938. évben

összegezve a földmegoszlás jelenlegi adatait, azt látjuk, hogy a megye területének 63,6%-át a nagygazdaságok (termelőszövetkezetek és állami gazdaságok) 36,4%-át pedig a háztáji kertek, gyümölcsösök, szőlők, építési és üdülőtelkek, továbbá közterületek, valamint vállalatok, intézmények részére átadott földterületek teszik ki. Természetesen az állami erdőgazdaságok területeit is ide kell sorolnunk, hiszen azok nem tartoznak a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és állami gazdaságok területéhez. A megye területének 36,4%-át kitevő, fentiekben felsoroltakról nincsenek adataink, ezért minden olyan földterületet, amely nem tartozik a mezőgazdasági nagybirtokok kategóriájába, ebbe a kategóriába soroltuk. Az 54 mezőgazdasági termelőszövetkezet között két olyant találunk (a felsőszentmártoni Zrínyi és a siklósi Magyar—bolgár Testvériség Termelőszövetkezetet), amelyek egy-egy község területén gazdálkodnak. Viszont vannak olyanok is, amelyek tíz, tizenegy, sőt tizenhárom község területén gazdáilkodnak. Pl. a villányi tíz, a nagykozári, sásdi, szentlőrinci tizenegy, míg az újpetrei tizenhárom község területén. Munkánkban már rámutattunk arra, hogy 1938-ban a nagybirtokok száma az öszszes földbirtoknak 0,1%-át tette ki, ugyanakkor területük a községek területének 14,6%-át. Most láttuk, hogy napjainkban a mezőgazdasági nagygazdaságok száma a negyven évvel ezelőtti'hez viszonyítva nem sokkal több, területük viszont az akkorinak négy és félszerese. Ebben természetesen nincsenek benne azok a területek, amelyek nem tartozhatnak a mezőgazdasági nagybirtokokhoz. (Az állami erdőgazdaságok, vállalatok, intézmények területei és a közterületek.) A fentiekben vázolt adatok is „nagybirtokokra" vonatkozó adatok, de a szocialista társadalmi viszonyokat kifejező adatok. Mint munkánk elején már szóltunk róla, lényeges körülmények gátolták egyes járásokban (különösen a hegyháti járásban) a termelőszövetkezeti nagygazdaságok egyenletes fejlődését. Ezek közé a körülmények közé a földek minőségét és fekvését sorolhatjuk elsősorban. Az ilyen adottságok természetesen nem tették — és nem teszik ma sem — lehetővé az érintett mezőgazdasági termelőszövetkezetek és községek gazdasági fejlődésének megyei színvonalú elérését. A kedvezőtlen természeti viszonyok között gazdálkodó mezőgazdasági termelőszövetkezetek adatait is munkánk melléklete tartalmazza. Eszerint a kedvezőtlen természeti adottságok mellett gazdálkodó termelőszövetkezetek száma összesen 13, területük 68 501 katasztrális hold. Számuk tehát a megyében működő összes termelőszövetkezet számának 24%-át, területük pedig 20,4%-át teszi ki. Amint a mezőgazdasági nagygazdaságok adatait tartalmazó táblázatból kitűnik, csak a sásdi (hegyháti) és a siklósi járásban vannak ilyen mezőgazdasági termelőszövetkezetek. A sásdi járásban 9 termelőszövetkezet közül 8. Csak a mágocsi termelőszövetkezet nem tartozik ezek közé. Vagyis ebben a járásban az összes termelőszövetkezet 99%-a kedvezőtlen természeti viszonyok között gazdálkodik, 48 037 katasztrális holdon. A mágocsi termelőszövetkezet 11 437 katasztrális holdon gazdálkodik, tehát a járásban lévő mezőgazdasági termelőszövetkezetek összes területének 19,2%-án. Ez a körülmény nagymértékben ellensúlyozza azt, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek számához viszonyítva gazdálkodási területe csaknem egyötöd része a kedvezőtlen természeti viszonyok között gazdálkodó termelőszövetkezetek területének.