Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)
TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK BARANYA MEGYE FEUDÁLIS ÉS KAPITALISTAKORI MEZŐGAZDASÁGÁNAK TÖRTÉNETÉBŐL - Török Géza: Földbirtokviszonyok és a mezőgazdasági munkások helyzete Baranya megyében az 1938. évben
A siklósi járásban a 18 mezőgazdasági termelőszövetkezetből öt a kedvezőtlen természeti adottságok mellett gazdálkodó, vagyis a járás összes termelőszövetkezetének 27,8%-a. Ezekkel az adatokkal kell összehasonlítanunk a korábban említet körülményt, nevezetesen azt, hogy a földek minőségének aranykoronában meghatározott értéke mennyire kifejezője a kedvező vagy kedvezőtlen gazdálkodási feltételeknek. Itt ismételten rá kell mutatni a mohácsi és sásdi (hegyháti) járás területi és kataszteri tiszta jövedelmi adataira. A siklósi járásban különösen a Dráva menti községekben találunk ilyen adottságok mellett gazdálkodó termelőszövetkezeteket. (Azokat a földeket tartják kedvezőtlen adotlságúaknak, amelyeknek a kataszteri tiszta jövedelme katasztrális holdanként 8 aranykoronán alul van.) Megjegyezzük még ezzel kapcsolatban, hogy a sásdi (hegyháti) járásban a kedvezőtlen természeti viszonyok között gazdálkodó 8 termelőszövetkezet 52 községben, míg a siklósi járásban lévő 5 termelőszövetkezet 13 községben, együttesen 65 községben gazdálkodik. Ezek a megye összes (1938. évi) községének 21,2%-át, míg a Központi Statisztikai Hivatal 1976-os kiadványában a szigetvári járás községei nélkül számított 263 községnek 24,7%-át teszik ki. A mezőgazdasági nagygazdaságok másik csoportjának, az állami gazdaságoknak adataira vonatkozó értékelés előtt hangsúlyoznunk kell: mind a termelőszövetkezetek, mind az állami gazdaságok jelenlegi adatainak az 1938-as adatokkal való öszszehasonlítá-sa során figyelmen kívül hagytuk a Mohács és Pécs városra vonatkozó adatokat. Azt is figyelmen kívül kellett hagynunk, hogy Komló és Siklós város 1938ban (a szociográfiai felmérés időpontjában) nem voltak városok, ezért adataik szerepelnek a munkánk mellékletét képező táblázatokban. így tehát a Komló és Siklós területén gazdálkodó termelőszövetkezetek adatai is alapját képezik összehasonlító elemzésünknek. Ugyanakkor a megyéhez csatolt szigetvári járásban lévő termelőszövetkezetek és állami gazdaság nem szerepelnek munkánk mellékletében. Áttérve a mezőgazdasági nagybirtokok másik csoportjának, az állami gazdaságok adatainak további elemzésére, az eddig elmondottakon kívül arra is rá kell mutatnunk, hogy az állami gazdaságok közül vannak olyanok, amelyeknek földterülete, illetve gazdálkodási tevékenysége a szomszédos megyék területére is átterjed. Ha ezt a körülményt figyelmen kívül hagyjuk, megállapíthatjuk, hogy 9-től 46 község területén gazdálkodó állami gazdaságok vannak a megyében. Pl. a Villányi Borgazdasági Kombinát a siklósi járásban 7 községben, a pécsi járás területén 2 községben, míg a Pécsi Állami Gazdaság három járás területén 45 községben gazdálkodik. Mint az alábbi táblázatból kitűnik, az öt állami gazdaság 174 község területén gazdálkodik. Ebből a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát három járás 45 községében és Siklós városban, a Pécsi Állami Gazdaság ugyancsak három járás területén, szintén 45 községben. Vagyis a két állami gazdaság 91 községben, az összes érintett (174) község 52,3%-ban érdekelt, ott gazdasági egységei, területei vannak. Ugyanez a két állami gazdaság 64 913 katasztrális holdon, tehát az állami gazdaságok területének 81,4%-án gazdálkodik. Az állami gazdaságok területi nagysága mellett igen figyelemre méltó azok megyén belüli szerteágazása is. Mint az alábbi táblázatból láthatjuk, az öt állami gazdaságból csak a Villányi Mezőgazdasági Borkombinát gazdálkodik két, egymással területileg szomszédos járásban. A többi állami gazdaság három vagy négy járás területén fekvő községekben. Egyes áüami gazdaságok (pl. a Bikali Allan? Gazdaság) csaknem az egész megye területén, egymástól egészen távol eső területeken is gazdálkodnak:
