Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK BARANYA MEGYE FEUDÁLIS ÉS KAPITALISTAKORI MEZŐGAZDASÁGÁNAK TÖRTÉNETÉBŐL - Kiss Géza: Fejezetek a vajszlói vallásalapítványi uradalom nyolc évtizedes történetéből (1767-1848)

sorozatos megszigorítása miatt egyre nehezebbé válik. Már 1798-ban, egy évvel az első reguláció előtt alázatos kérvényt írnak ,,. . .azok a jobbágyok, a kiknek régi, el rongyollott Házaik, Istállójok helyett, szükséges volna mást építtenie . . ." és ,,. . . nagy alázatossággal esedeznek, hogy ő nékik a' szükséges épületekhez való Fákat" az uradalom ,,. . . adattn! J

Kegyessen méltóztasson". Az iratanyagban évről évre találkozunk hasonló hangú kérvényekkel. 1833-ban pl. csak Vajszlón 20 jobbágy adott be kérelmet. Közülük tizenháromnak házra, hatnak istállóra és egynek konyhára lenne szüksége.

154 Ekkor azonban már egy gerendának való fát is csak akkor adnak, ha az uradalom kiküldöttje és egy esküdt hivatalosan meggyőződött annak szükségességéről. Fal voink külső képéhez természetesen hozzjá tartoznak a világi és egyházi középületek is. Nézzük először az uradalmi épületeket. Vajszló eddig is az uradalom központja volt. Találkoztunk már a tiszttartó házával, a kocsmákkal és a bolttal. Kivitelezésük mindenkor kiemelte őket a parasztházak közül. 1813-ban azonban a községnek az uradalom mezővárosi jogot szerzett és 1814-től a fiatal mezőváros vezetői már az Ormányság központjának tartják a településüket és nem kis gőggel írják: ,,. . . Helyben vagyon az Uradalmi Tisztségnek, úgy Szolga Bíró Uramnak lakása, s egyszersmind városunk körül lévő 18 apróbb Helységeknek közép pontja, mellyekre nézve gyakrabban vagyon itt Nemes Vármegye Tisztviselő Uraknak fordulása".

150 A változás persze a középületek vonatkozásában sem jött hirtelen, sőt egyik-másik fentebb említett épületet, mintha az idő iis kikezdte volna. 1839-ben pl. arról szól egy jelentés, hogy a vármegye tulajdonában lévő ,,. . . szolgabíró háza teljesen lakatlan, szabadon jár benne a szél, istállója összeomlott". Újjáépíteni csak ,,ex fundamento" lehet.

1

'

6 A legrangosabb épület a 19. század első felében a tiszttartó 87 négyszögöles alapterületű, a harmincas évek derekától már biztosan cseréppel fedett (korábban fazsindely borította) háza. Volt benne Három bolthajtásos, három stukatúros szoba, konyha, kamra, pervata

1 (az épületben!) és egy cselédszoba. A hét szobát három cserépkályhával fűtötték. A kémények és a kályhák rendben tartásáról pécsi kéményseprők gondoskodtak. Az épület alatt 100 akó bort befogadó pince volt, az udvaron istálló és kocsiszín és még egy slzalmás tetejű mosókonyha. Ez az épület is az 1847. évi felújítás után kapta fenti rangos formáját, amelyhez a helytartótanács adott 365 forint 25 krajcárt. Az összeget elsősorban a tető felújítására fordították. Igen fontos épület volt a jobbágyok terményadóját tároló Magtár. Alatta végig pince voit, mellette pedig nagyméretű góré. Felújításához a helytartótanács 1847-ben 1026 forintot utalt ki. Ebből az összegből vásároltak 84 ezer sindelyt és 725 szál deszkát. - Besencén a faluban nem volt az uradalomnak épülete (csak a határban egy malom), de Páprádon még 1848-ban is állt ,,. . . igen régi, fonyott falakból, szalmával fedve" egy erdei pásztorház. Sámodon 1847-ben felújították az „erdei pásztor Lak-Házát". Ott ezenkívül volt még két jó állapotban lévő szín is tégla 's cserép tsinyálásnak".

lj7 A mezővárosi jog megkapása után vált szükségessé, hogy Vajszlón a kisméretű, szalmás tetejű helységháza helyett modern községháza épüljön. Már 1814-ben kérik az uradalmat, hogy ,,. . . egy alkalmatos Házi fundust . . . Resolválni méltóztasson", mellyen ,,. . . a Feiséges Koronás Fejedelem által Mező Városiak nvilvánított szegény község számlára . . ." alkalmas házat építhetnének. A telket hosszú huza-vona után megkapták, de mégis csak a község 1835'36. évi számadásában olvasunk arról, hogy a községháza 762 forint 32 krajcáron felépült. A vajszlóiak az uraságnak fáért fizettek 106, tégláért 115 forintot. Ezenkívül sok fáradsággal szedték össze a szükséges további anyagokat is. A páli révből hoztak pl. 16 forint 30 krajcárért ablakoknak való fenyőfát, valamint 100 szál deszkát. Pécsről hozattak 2 mázsa vasat, 40