Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK BARANYA MEGYE FEUDÁLIS ÉS KAPITALISTAKORI MEZŐGAZDASÁGÁNAK TÖRTÉNETÉBŐL - Kiss Géza: Fejezetek a vajszlói vallásalapítványi uradalom nyolc évtizedes történetéből (1767-1848)

mérő meszet, Gilvánfláról 1200 téglát, a sellyei uradalomtól 8000 falazó téglát és 1730 vályogot. Mindszentről hoztak cserepet, festéket és további 28 szál deszkát. Munkádíjban kifizettek lakatosnak 108, asztalosnak 61 forint 40, kőműveseknek 100 forint 85 krajcárt, cserepesnek 25, ablakosnak 23 forintot. De nem került kevésbe a bizonyára hivalkodó óra felhúzása sem, mert ezért 23 forintot fizettek ki. A számadást összeállító Naszvady Sámuel jegyző pontosan beírta az 1836/37. évii számadásba, hogy „Kőművesek számára bor, pálinka' elhordatott 60 forint 35 krajcár, cserepezéskor 14 forint 30 krajcár". Mindszentről és Mecskéből hoztak 1-1 akó bort 8, illetve 11 forint 40 krajcárért. Az italra elköltött 94 forint 10 krajcár után a puritán jegyző odajegyezte: ,,N. B. Ez tsudálatos nagy Költség!" Igaza lett. Az 1840. évi számadás megjegyzés rovatában ezt írja: ,,. . .az 1840.-dik Esztendőben az Uraság majorságbeli Földekből jött haszon (ezeket a község egy tételben bérelte és úgy adta ki egyes családoknak művelésre) a Város Ház Építtésbe mentt, mert a Város Kasszájában nem volt elég pénz a kifizetésre".

108 A községekben lévő néhány négyszögöles „helységházak" pontos adatait nem ismerem. Csak a községi számadások rovataiban olvastam arról, hogy Besencén „Gyenis Samu a Helység Házat fel tsinyálvján" kapott nyolcvan forintot és 1833-ban Hídvégen a falu házára 3 forint 30 krajcáron csináltattak ablakot.

1

'

9 A községi középületek közé tartozik a jegyzőlakás is. Ilyennek létezéséről 1845-től tudnak forrásaim, mert ekkor vette meg a város özv. Miklós Józsefné házát és azután kijavíttatta. A javítás költségeit a telkek arányában a lakosságra vetették ki, de még a hazátlan zsellérek is fizettek 55 krajcárt.

160 Nehéz dolga van annak, aki az uradalom egyházi középületeinek bemutatására vállalkozik. Ennek részint az adatok hézagos volta az oka, részint pedig az, hogy uradalmunk kezdettől katolikus egyhjázi célokat szolgált s így itt különösen érződött a 18. század vallásüldözéseinek hatása. A községek népe már a 16. század óta református. A híres Hercegszőlősi Kánonok megfogalmazásakor, 1576-ban a baranyai reformátusokat éppen Besence és Kiscsány falvak rég elpusztult elődje, Zsen község papjai képviselték. Az uradalom községeiben még a 18—19. század fordulóján is csak 238 katolikus állott 2174 reformátussal szemben, s közülük 980 élt Vajszlón.

101 Ennek ellenére a lakosság 90 százalékára nehezedett az államhatalomtól hathatósan támogatott vallásüldözés minden terlhe. A török időkből visszamaradt néhány négyszögöles, közfal nélküli talpa'sházra hasonlító oratóriumaik újjáépítését nem engedték. A régi templomok kulcsát a megye egyszerűen elvette (Bogdása, Vajszló), hiába hivatkoztak azután a százados gyakorlatra, hosszas perrel elvették tőlük, hogy a katolikusoknak „visszaadják". 1747-ben azután a budai Clarissák, mint földesurak megalapították a vajszlói parochiát. Tartozott hozzá 21 filia, 2 szállás (Nádas és Mogyorsoska) és 2 prédium (Zee, vagy Zeh és Kápolna). Húsz év után engedte meg csak a helytartótanács Moháccsal együtt Vajszlónak, hogy oratóriumot építhessen. 1770-ben Vajszló már azért folyamodik, hogy harangot vehessen. Hidvég eddig egy pajtát használt oratórium helyett. Most javítási, bővítési kérelmét azzal küldik vissza, hogy az oratórium eredeti, tehát pajta alakja nem változhat. 1776-ban Besence olyan oratóriumot szeretne építeni, amelyen immár ablak is legyen. Jellemző, hogy 1779-ben a helytartótanács csak arra ad engedélyt, hogy az épületet szalma helyett sással fedjék, de ablakot vágni vagy más újítást tenni ezután sem szabad. Erről az oratóriumról írja majd 1782-ben az itt vizitáló pécsi püspök „Ref. imaháza düledező állapotban áll, a Vármegye 9 évvel ezelőtt bezáratta".

102 E szükséges kitérő után nézzük korszakunk egyházi középületeit. 1767-ben épült Vajszlón a katolikus parochia megbízható, jó anyagból. Hossza 14, belső szélessége