Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)
TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK BARANYA MEGYE FEUDÁLIS ÉS KAPITALISTAKORI MEZŐGAZDASÁGÁNAK TÖRTÉNETÉBŐL - Kiss Géza: Fejezetek a vajszlói vallásalapítványi uradalom nyolc évtizedes történetéből (1767-1848)
75 kereszt tiszta búzát, 12 kereszt kétszerest, 1 kereszt rozsot, 13 kereszt zabot. Páprád 25 háztartása, 11 3/4 telek után teljesít 278 kereszt tiszta búzát, 28 kereszt kétszerest, 47 kereszt rozsot, 24 kereszt zabot. Ugyanakkor kilenced és tized címen fizet: 55 kereszt tiszta búzát, 5 kereszt kétszereset, 9 kereszt rozsot, 4 kereszt zabot. - Sámodon 41 háztartás, 17 3/4 telekről teljesített 338 kereszt tiszta búzát, 18 kereszt kétszerest, 16 kereszt rozsot, 7 kereszt zabot. E termékek húsz százalékaként adott az uradalomnak: 67 kereszt tiszta búzát, 3 kereszt kétszerest, 3 kereszt rozsot, 1 kereszt zabot. Vajszló 138 háztartásban élő népe 59 1/4 telek után teljesített 1000 kereszt tiszta búzát, 137 kereszt kétszerest, 85 kereszt rozsot, 81 kereszt zabot. Dézsma kötelezettsége tiszta búzából 200 kereszt, kétszeresből 27 kereszt, rozsból 17 kereszt, zabból 11 kereszt. 1 " Minthogy a telkiállomány korszakunkban semmit sem változott, a lakosság viszont ekkor még erőteljesen növekedett, érthető, hogy az egyre aprózódó telkeken gyenge igavonóival a jobbágy lényeges termésnövekedést nem tud elérni. A gabona-dézsma mennyiségi változásai csak az időjárás, mindenekelőtt az árvizes évek miatt következnek be, s ezért további részletezésük feleslegesnek tűnik. A többi termények közül jelentős a birtokon a kukoricatermelés. Vajszló pl. 1834-ben 28, Sámod 87, Besence 115, Pápríád 103, Hidvég 139 mérő jobb minőségű kukoricát ad le kilenced címén. 112 Répán és babon kívül még a káposzta szerepel rendszeresen a dézsmajegyzékeken. A népélelmezésben játszott nagy szerepe és a jó természeti adottságok teszik, hogy pl. Hídvégen 1828-ban 6741 fej káposzta után fizetett kilencedet 54 termelő, de Sámodon is 2394 fej termett ebben az évben 42 termelő földjén. Fentieken kívül jobb évben kölesből évenként 30-40, hajdinából pedig mintegy 5—10 keresztet dézsmált az uradalom. Sok probléma van az uradalomban a kender—len dézsmájával. Termelésével ősidők óta foglalkoznak az Ormánságban, így az uradalomban is, de az uradalom valami oknál fogva nehezen tudta megtalálni a kizsákmányolás mindkét felet kielégítő formáját. Ezért követelte az urbárium által előírt fonást is hol természetben, hol pénzben, a rendes dézsmát pedig nem kévében, hanem előbb a saját kezdeményezése, majd pedig a helytartótanács 1826. évi 14551. számú rendelete nyomán szerződést kötött a jobbágyokkal, hogy minden egész helyet bíró jobbágy kilenced fejében 4 font gerebenezett kendert, 2 font lent és 4—4 icce magot adjon. Ha valami természeti kár esnék (jégeső, szárazság stb.) becslés után kell fizetni. 113 Ez sem hozott azonban megoldást, mert a fonásbeli fizetség miatt a községek panasszal fordultak az úriszékhez. A panaszt az úriszék ítélete elutasította, mire a községek pert indítottak a megyénél. Később a kender-, lenadózás és a fonás megváltásának ügyét összekapcsolva pert kezdeményeztek a helytartótanácsnál, amely 1846. január 27-én végződött. A pert a községek megnyerték. 11 '' A kender és len dézsmához hasonlóan oldotta meg Hidvég és Sámod a harmincas évek végén a gabonadézsmát is. 1838-ban a két község szerződött az uradalommal, hogy kilenced és tized helyett őszi gabona után 7 pozsonyi mérő tiszta búzát, 2 mérő kétszerest, 1 mérő rozsot, 2 mérő zabot, 8 mérő csutás kukoricát, 4 icce babot adnak évenként. Szelelve, rostálva, lapáttal mérőbe rakva, illően lecsapva. A szerződést 3 évre kötötték, de 1835-ben kérik, hogy a dézsma gabona szemül adása tárgyában 3 évre kötött szerződésüket 6 évre hosszabbítsák meg. lld Ügy látszik, ez a forma megfelelt a két község igényeinek. A sokféle rendszerű kimutatás alapján nehéz összefoglaló képet adni az uradalomnak beadott termények mennyiségéről. Álljon itt tájékoztatóul az uradalom 1846 1847. évi községenkénti kimutatásának összesítése felkerekített számokkal. Tiszta búzából ebben a gazdasági évben beadtak 1257, kétszeresből 410, rozsból 188, zabból 136, kölesből 1 '2, hajdinából 13, kukoricából 300 mérőt. Gerebenezett
