Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK BARANYA MEGYE FEUDÁLIS ÉS KAPITALISTAKORI MEZŐGAZDASÁGÁNAK TÖRTÉNETÉBŐL - Kiss Géza: Fejezetek a vajszlói vallásalapítványi uradalom nyolc évtizedes történetéből (1767-1848)

kender 527, gerebenezetlen len 257, gerebenezellen kender 12 font volt. Lenmagból, kendermagból beadtak 6—6 mérőt és végül burgonyából 69 mérőt. Uradalmunk soha nem volt árutermelő uradalom, de a jobbágyok adójából bejött terményeket, a személyzet szükségleteinek biztosítása után értékesítette. Ennek lebonyolítása úgy történt, hogy a tiszttartó a dél-baranyai községek bíráit futó levél útján értesítette arról, hogy a vajszlói uraság termékeit (csumás kukoricáját, kölesét:, borsóját, burgonyáját, hajdináját, bugás lenét és kenderjét stb.) „kótya-vetyén kiárusítják".

110 Ilyenkor természetesen közölték a kikiáltási árakat is az összegyűltekkel. 1832-ben pl. 1 mérő bab kikiáltási ára 4 Ft 3 krajcár, 1 icce lencséé 4 forint 50 krajcár, a gerebenezett kender fontja 9 krajcár, 1 mérő krumplié pedig 30 krajcár volt."

7 Szívesebben adták azonban feleslegüket nagy tételekben. A tiszttartók mindenkor bizalmas kapcsolatban álltak az állami felvásárlókkal. Több, mint bizalmas kapcsolatot eláruló magánlevélből tudjuk pl. hogy a tiszttartó 1806-ban, a konjunktúra idején 200 mérő rozzsal és 900 mérő tiszta búzával siet egy felvásárló barátja segítségére, akinek félig megrakott uszálya a mohácsi kikötőben vesztegel.

ns Az uradalomnak ritkán voltak eladási nehézségei, hiszen a kevés szántóval rendelkező jobbágyai igen sokszor a saját családjuk elől adták be az adókat és mire karácsony lett, maguk voltak kénytelenek drágább áron, hitelbe kérni kenyérgabonát az uradalomtól. 1848 azonban nem kedvezett egy ideig az eladásoknak, legalább is a tiszttartó panaszkodik, hogy ,,. . . a vidéken lakók tavaii büv termésbül elegendő képpen el vannak látva", a kereskedők pedig ,,. . . Országban létező forradalom viget nem tsak búzát, de más szem terményeket sem mernek venni . . .""

9 6. A regálékból származó jövedelmek Kisebb királyi haszonvételeknek, vagy regáléknak nevezzük a feudális birtokosoknak királyi adományból eredő különböző haszonvételeit. Ezek közé tartoznak a korcsmáriás joga, a húsvágatás joga, a malomtartás, a piac- vagy vásártartási jog, a boltjog, a halászat, a téglaégetés, agyagásás joga stb. Az uradalmak szerte Baranyában ragaszkodtak ezekhez a jogaikhoz, hiszen borukat, pálinkájukat a kocsmán, állataikat a mészárszéken, gabonájukat pedig, mint fentebb láttuk, a tiszttartó útján közvetlenül értékesítették. Az uradalom központjának mindenütt igyekeztek vásárjogot szerezni, hogy a vásári helypénzzel is fokozzák jövedelmeiket.

120 Uradalmunk egyik legfontosabb bevételi forrását a kocsmák haszna jelentette. 1767 előtt gyakorlatilag minden falunak megvolt a maga kocsmája, ahol lehetett bort vásárolni. Az uradalom első kocsmájáról csak annyit tudunk, hogy a 18. század derekán nedves-völgyes helyen épült sárból, vesszőből egy hláz, görög kereskedőnek volt kiadva és volt benne mészárszék is.

121 Akikor azonban az uradalomnak még nem volt Vajszlón állandó rezidenciája, magtára, pincéje sem ... — valószínűleg ezt az épületet építtette újjá az uradalom 1787-ben 642 forinton, a község pedig, hogy Szent Mihályról karácsonyig bort mérhessen, 160 forintot fizetett a fenti összegbe.

122 Később az uradalom központjában két korcsmáról beszélnek a források. Az egyikben volt egy nagy ivószoba, 2 extraszoba úri vendégek számára, velük egy fedél alatt volt a kocsmáros szoba, konyha, kamrából álló lakása. Az udvaron volt 2 istálló a kocsmáros és a vendégek lovai szjámára, azután két akol ,,A' számosabb által járó Sörtvések számára" és még két kocsiszín. — A másik kocsmához tartozott