Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK BARANYA MEGYE FEUDÁLIS ÉS KAPITALISTAKORI MEZŐGAZDASÁGÁNAK TÖRTÉNETÉBŐL - Kiss Géza: Fejezetek a vajszlói vallásalapítványi uradalom nyolc évtizedes történetéből (1767-1848)

A tiltakozási hullám lezajlása uTán mindkét oldalon keresni kezdik a megoldást. Vajszló egy helytartótanácshoz intézett kérvényében azt kéri, hogy a ,,Tilos erdőből némely részt (ha éppen nem ingyen) mérsékelt áron engedélyezzen az uradalom".

69 Végül az uradalom megengedi, hogy május 1. és augusztus 31. között a vágó erdőket kivéve a jobbágyok a tilos erdőben legeltessék jószágaikat. Marhákról és a gazdákról lajstrom készül. Minden józság után 10 krajcárt kell előre fizetni. Az esetleg elmaradt bért pedig az uradalom per nélkül „...egyedül Uradalmi hatalommal hajtja be". Ugyanakkor azonban az uradalom helytartótanácsra hivatkozva nyomatékosan követeli: ,,Senki se merje akármi névvel nevezendő marháit is különössen legeltetni, hanem azokat egy közönséges pásztor őrizze."'

0 Egy másik helytartótanácsi rendelet - védelmébe véve az erdőket - hangsúlyozza: „Jobblágy, csordás, ökörpásztor, csikós, kanász ne merjen baltát, fejszét, vagy tűzcsináló szerszámot az Uradalmi erdőbe vinni, ott pipázni, tüzet raknii . . .", mert szerszámait elveszik, 12 pálca elszenvedésére büntetik, a kárt megtéríti, és az uradalomból is kiűzik. Egy másik rendelkezés már azt követeli g bíráktól, hogy ,,. . . a nyakas és engedetleneket az uradalmi tisztségnek jelentsék", ha azután mégis megtörténne a kár, akkor ,,. . . az Helységek Kötelesek lesznek megtérítteni".

71 A tilos erdők védett faállománya az uradalom számára egyre többet jövedelmezett. 1845/46 telén a besencei vácíásban 174 szál tölgyfát és 12 szál szerszámfát termeltek. A többi fát hasábfának dolgozták fel. Robotos jobbágyok ebből a vágásból az uradalmi téglaégető és a vendéglő számára szállítottak. „Az elesendő ágak pedig a jobbágyoknak faizásul maradtak." Ebből a kimutatásból tudjuk azt is, hogy a hasábfa felét (47 öl) napszámosok, a másik felét (40 öl) robotosok vágták.'

2 1848 eseményei megzavart/ók az erdők oly nehezen biztosított feudális rendjét is. 1848. október 18-án panaszolja pl. a tiszttartó a megyei ügyésznek: „Az erdei károk a szabadság által felingerelt lakosok által napról-napra szaporodnak . . ." „Az erdészek elegendő képpen felvigyázni nem győznek, különben erélyesen fellépni nem is mernek, mert agyonveréssel fenyegetőznek." Egy másik jelentés meg arról szól, hogy vajszlói, besencei, hídvégi polgárok (!) ,,. . . puskákat szereztek és sorozatosan vadászni, minden félelem nélkül járnak".'

3 Az uradalom gazdálkodásáról mondottak statisztikai alátámasztására és összefoglalására álljon itt még két táblázat a Vajszlói Uradalom birtokmegoszlásáról.

74 Úrbéri birtok Község Telek Szántó Rét Belső telek Szántó Erdős, berkes Rét összesen legelő Hold 1200 ölével Vajszló 59 1 /4 1 3 70 6/8 1116 2/8 1352 3'8 668 3/8 3210 6 8 Páprád 11 3/4 3 2 19 2/8 305 4 8 768 4 8 108 — 1202 2/8 Hidvég 22 2/4 2 3 37 4/8 510 6/8 951 — 254 6 8 1754 3 8 Sámod 17 3/4 3 2 20 4 8 461 — 1122 2/8 166 6/8 1770 4 8 Besence 18 1/4 2 3 37 1/4 412 1/8 1283 — 412 18 1919 2/8 Majorsági birtok Község Belső föld Szántó Rét Erdő összes Úrbéri -fmajorsági Hold 1200 ölével Vajszló 13 6 8 55 17 _ 85 6/8 3296 4 8 Páprád — 3/8 216 4/8 47 4/8 1453 2/8 17177 8 2919 1/8 Hidvég 2 3 '8 — 149 3 8 151 6 8 1906 1/8 Sámod 2 4/8 1 6/8 78 6/8 83 — 1853 4 8 Besence 2 49 1/8 558 — 609 1/8 2528 3/8