Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK BARANYA MEGYE FEUDÁLIS ÉS KAPITALISTAKORI MEZŐGAZDASÁGÁNAK TÖRTÉNETÉBŐL - Kiss Géza: Fejezetek a vajszlói vallásalapítványi uradalom nyolc évtizedes történetéből (1767-1848)

búzát és 64 mérő kétszerest utal ki azzal, hogy az árát a következő évben térítse meg.

12 A 17 3/4 sessiós Sámodon július 4-én még víz alatt állt a Piocsi réten 6, a Csotzásban 3, a Borsó Láb-i réten 2, a Kis Lázban 22, a Nagy Lázban 5, a Méhes Szigetben 3, a Pincze Sarokban 9 osztás kaszáló. Víz alatt levő legelője 270, száraz legelője 188 holdat tett ki. Annak bizonyítására, hogy mennyire vízi világ a sámodi határ, álljon itt még egy 11 évvel későbbi adat. A Balatka nevű határrészen levő „Helység hajójának" használatáért a vidékiek 2 forint 6 krajcárt fizetnek a község kasszájába. Abban a kérvényben, amelyben ismételten sürgeti az öt falu elöljárósága a határ csatornázását, azzal magyarázzák a fenti katasztrófát, hogy a Czindrey uradalom már megépítette a kanálist a szentrnihályfai és újfalusi birtokán, a szentlőrinoi Eszterházy uradalom pedig kiásatta az új kanálist, hogy biztosítsa a szentdénesí malma vizel látását.

13 Eddig úgy tűnt, hogy a roppant tömegben észak—déli irányban húzódó vizek megtöltve az árkokat, folyómedreket, egyszerűen elárasztották a mélyebben fekvő ormánysági réteket és legelőket, azonban arra is fel kell hívnunk a figyelmet, hogy rendszerint akkor válik igen súlyossá a helyzet, ha a Dráva is kiont. Ezért emeli ki külön a vajszlói parochiát vizsgáló pécsi püspök a Dráva kiöntéseit. „Közülük nem egy olyan erős, hogy nemcsak a hidakat, de az épített utakat is lerombolja . . ." és „nem csekély vidék lakosait kényszeríti arra, hogy házacskáikat elhagyják és biztosabb helyre költözzenek."

14 Nem véletlenül hívja fel a figyelmet a fenti jegyzőkönyv az utakban tett károkra, hiszen az uradalom területén keresztezi egymást az Ormányság fő útvonala, a Siklós—Vajszló—Bogdása között haladó kelet—nyugati irányú út és a Pécsről Bogádon — Poprádon át Vajszlóra s onnan tovjább a Dráva felé haladó észak—déli irányú út. A hidak, a hatalmas méretű fahidak igen fontos szereplői a károkról készült jelentéseknek, hisz nélkülük a szeszélyesen kanyargó Fekete-víz miatt csak gyalog, vagy esetleg lóval lehetett közlekedni a birtok területén is. Bizony nehéz elszámolni a hajdani Fekete-víz hídjait. Aderjásnál volt például 1 két öles fabíd, azután Sámod felé menet volt egy 10 öles, majd tovább Hídvégnél egy 8 öles. Páprádnál volt a víznek 2 darab 3 öl nyílású hídja, majd a vajszlói töltésen még egy 3 és egy 5 öles. Ha tovább mennénk a birtok területéről, a híres Vejti csárda előtt rámehetnénk a 10 öles fahídra, amely Koczián József megyei mérnök szerint „. . . mocsárok erein fekszik."

15 Erre hajtották több százas kondákban a disznókat Szlavónia hatalmas tölgyerdeibe — a birtok területéről is — az élelmes vállalkozók, meg a saját erdeikből kiszorított községek kanászai ... A Fekete-víz hidjai közül az 1827. évi árvíz teljesen tönkre tette Besencén a Szabó dombjánál lévő 3 öles hidat és ugyanitt az ún. csarnótai hidat. Teljesen elmosta a víz a hídvégi határban található Nagy Hidat is.

16 A hídvégiek három év múlva feliszapolódott legelőjükről Pécsváradra hajtják — bérelt legelőre — ökreiket.

17 Az uradalom vizektől szorongatott községei Aderjás, Czun, Kémes, Kóros, Piski, Szaporca, Viszló községek elöljáróival együtt kérik a Fekete-víz szabályozását,

18 de még 1839-ben is azzal az elvi ké"rcléssel fordulnak a megyéhez, hogy vízzel gyakran borított legelőjük után, ahol halászni is szoktak, kell-e halászati bért fizetniük?

19 A víz mellett ezernyi változatban szólt bele birtokunk népeinek az életébe az erdő. A vonatkozó írott forrásokat majd később vesszük elő, most elég lesz két térkép is. Az egyik //. József korában készült és arról tanúskodik, hogy az Okorvidéken Okorágtól Piskóig egyetlen 25 km hosszú és 5 km széles, mocsári erdő terült el. Két út vezetett át a hatalmas erdőn, az egyik uradalmunk nyugati szélén Gilvánfa felől