Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

TANULMÁNYOK A PÉCSI IRODALMI ÉLETRŐL - Huber Kálmánné: A Pannónia folyóirat története

Munkájától és szakterületétől távol állt a Pannónia profilja, mégsem változtatott rajta, mert tisztelte szerkesztő elődeit. 9. MUNKATÁRSAI elenyésző kivétellel az egyetemmel valamilyen kapcsolatban álltaik: ott dolgoztak, tanultak, társegyetemeken tanítottak, a nyári egyetemen adtak elő, vagy magántanárok voltak. Az első években a társegyetemek tanárai, akik kutatásaikat az ókor-tudomány és segédtudományai területén végezték. 1938 után elsősorban a pécsi egyetem, azon belül a filozófiai tanszék munkatársainaik irásai jelentek meg. Kardos Tibor véleménye szerint Koltay-Kastner távozása után „klikk" kezébe került a lap, mely azt a tagjai számára sajátította ki. Egy ilyen csoport létezését látszik igazolni Kerényi Károly hozzászólása egy 1940. évi tanácsülésen, amelyben tiltakozik az álnéven megjelenő cikkek és bizonyos tanárok kimaradása ellen. Ma már lehetetlen megállapítani, ki maradt ki a lapból és kinek lett volna helye ott. A tanárok számos társaságnak és folyóiratnak voltak a tagjai. így természetes, hogy nevükkel másutt is találkozunk. Ilyen pl. az Egyetemes Philologiai Közlöny, Irodalomtörténet, Századok, Természettudományi Közlöny, Földtani Közlöny, Debreceni Szemle, Széphalom stb. Emellett a pécsi egyetem jogi és orvosi karán is jelentek meg a disszertáció-sorozatokon kívül tanulmánygyűjtemények, emlékkönyvek, a bölcsészkaron ugyanezekben az években a Sziget, a Műhely.

,,(

' Arra a kérdésre, miért máshol és nem a Pannoniában közöltek, csak ők adhatnának választ, ennek a lehetősége pedig már nem áll fenn. Oka lehetett a szelekciónak az is, hogy a folyóirat viszonylag magas honoráriumot fizetett, ami a szerkesztőt arra ösztönözte, hogy a szűkös időkben a hozzá közel álló kollegáit juttassa keresethez, ezzel természetesen háttérbe szorítva másokat. A Sorsunk megindulásakor pl. Weöres Sándor azzal bírta rá Babitsot a kéziratküldésre, hogy az „honoráriumot ad".'" Kik írtak a folyóiratban? Az egyetem tanárai közül leggyakrabban Koltay-Kastner, Kerényi (1938-ig), Halasy-Nagy, Prinz, Birkás Géza, Bognár Cecil, Bozóky Géza, Gorka Sándor, Irk Albert, Holub József, Klemm Antal, Szabó Pál Zoltán, a magántanárok közül Várkonyi Nándor, Gálos Rezső, Makay Gusztáv, Kardos Tibor, Gebhardt Antal. A keszthelyi nyári egyetem vendégelőadóinak nevével is találkozunk: Franz Altheim, Giuseppe Lugli, Hans Krähe, Vittore Pisani, Tompa Ferenc, Nagy Lajos, Borzsák István. Hogyan kerültek kapcsolatba a lappal azok, akik nem tanítottak vagy tanultak az egyetemen, erre csak ismert személyi ill. szakmai kapcsolatokból lehet következtetni. Horvát Adolf Olivér Prinz Gyula révén, Hamvas Béla aki a Sziget köréhez tartozott Kerényi Károly közvetítésével, ugyancsak Angyal Endre, aki a Műhely-ben is gyakran írt. Fabinyi Tihamér pénzügyiminsztert 1935-ben választották a pécsi kerület országgyűlési képviselőjévé és beszédét bizonyára a mecénások kívánságára közölték. Mattyasovszky-Zsolnay Tibor tagja volt az Egyetem Baráti Egyesületének. Az 1918 óta külföldön élő Charles de Tolnay előadásának kézirtát lehet, hogy Kerényi Károly, de valószínűbb, hogy Fülep Lajos bocsátotta rendelkezésre, akinek Tolnay a tanítványa volt. A kéziratok megszerzése és elbírálása milyen szempontok szerint történt, erre csak a folyóiratból következtethetünk. Figyelemre méltó, hogy a külföldieket leszámítva, kizárólag a Dunántúlról kerültek ki munkatársai. 10. ROVATAI az első két évben nem voltak. Csak tanulmányokat közölt nagyrészt idegen nyelven, és váltakozva olasz, francia, latin nyelvű összefoglalók zárták a számokat.