Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

TANULMÁNYOK A PÉCSI IRODALMI ÉLETRŐL - Huber Kálmánné: A Pannónia folyóirat története

1937-ben jelent meg az első könyvismertetés, de még nem rovatcím alatt. Színt melléketet kötöttek a laphoz, római számmal külön lapszárnozták. Ebben a formában esetenként 8—10 könyvet ismertettek. A negyedik évben, az 1938. évi 3. füzetben jelent meg az első rovat: a Szemle, 2-3 könyv bővebb elemzésére, vagy egy téma irodalmának összefoglalására. A színes mellékleten készült könyvismertetés ezzel egyidejűleg megszűnt. 1939-ben a tanulmányokon kívül két rovat nyílt: a Könyvszemle és a Krónika. Ettől kezdve beosztása változatlan maradt, de alkalmanként bővült Új Könyvek, Figyelő és Tudósítások rovatokkal. Az 1938-ban induló Szemle rovatot a főszerkesztő — Halasy-Nagy — közvetlen munkatársai vezették. Cikkei gyakran csak névjellel jelöltek, vagy néha álnevek. Sok esetben nyilvánvaló a szerző, néhányat azonban nem sikerült feloldani. Kideríthető volt kik használták az alábbi jeleket: h., hnj = Halasy-Nagy József, B., B.A., P., B.P.A. = Babicsné Ponesz Aranka; k, K. = Kardos Tibor; B.I. = Berky Imre; H.= Holub József; m.g. = Makay Gusztáv, T.V. —Tolnai Vilmos, V.D. = Vargha Dámján. Néhány névről feltehető, hogy álnevek. Pl. Simon Péter, Péter Pál, Baranyay Tamás. Az első kettőt hárman használhatták: Halasy-Nagy József, Berky Imre, Makay Gusztáv, a harmadik majdnem bizonyosan Halasy-Nagy álneve volt. Nem sikerült feloldani az Iz, Z, m.n. névjeleket. 1941 után is előfordulnak aláírás nélküli vagy G. szignójú ismertetések. Gorka Sándornak bizonyára nem voltak gyakorlott munkatársai a folyóiratszerkesztésben, s így jórészt magának kellett írnia a továbbra is megtartott Könyvszemlét. Kritikai tevékenységről beszélni a Pannónia esetében nem célszerű, mert a könyvismertetések nagy része nem képviseli a folyóirat, vagy az ismertető álláspontját és nem több annotációnál. Természetesen vannak kivételek, mert ez a rovat — Szemle, Könyvek — sem egyenletes színvonalú, mint ahogyan a lap sem volt az a gyakran változó szerkesztők kezében. 1938-40 között a folyóiratnak beküldött könyveket ismertette. 1941—43-ban majdnem kizárólag a pécsi vonatkozású kiadványokkal foglalkozott. Ennek az lehet a magyarázata, hogy a szerkesztőségnek 1941 után már nem küldtek könyvet, csak azt ismertethette, amiről tudomást szerzett. Ezek pedig a helyi kiadványok voltak. A nyolc évfolyamban összesen 102 könyvismertetés jelent meg, közülük pécsi vagy pécsi vonatkozású 31. Ebből 22 1941 után jelent meg. Színvonalat jelentettek, — és nekik köszönhető, ha kritikáról beszélhetünk — Holub József, Makay Gusztáv és Hamvas Béla írásai. Érdemes két példát idézni a színvonal két pólusának érzékeltetésére. Az egyiket Hamvas Béla írta az 1938-ban megjelent ,,Mai világ képe" című vállalkozás ,,Szellemi élet" kötetéről. „Olyan eredményeket összegez, olyan nézeteket konzervál" melynek megjelentetése Hamvas Béla szemében a zarathustrai remete naívságával vetekszik. Az a tudományos és szellemi élet, melyről a kötet képet ad, már nem létezett megjelenése idején. A „Szellemi élet" koncepciója tudományos. És amenynyiben tudományos, a mai élet lényegét meg sem érinti. Ha kimondunk olyan neveket, mint Honegger, vagy Gordon Craig, egyszerre minden megváltozik. . . Olyan külsőségeket mond, (a könyv t. i.) amelyeket nevek és némely felületi jelenség megváltoztatásával a legtöbb korról el lehet mondani.

68 A kritika helyet kapott a lapban, annak ellenére, hogy a megkritizált munka egyik szerzője Halasy-Nagy volt. A legelképesztőbb kritikát - elképesztő, hogy a Pannoniában megjelent - mankóbüki Balogh István nagykállói gimnáziumi tanár írta Juhász Géza: Népi írók c. könyvéről. Bizonyára nem akart parodizálni, mégis annak tűnik. „író és társada21. B. Helytörténetírás 1979