Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

TANULMÁNYOK A PÉCSI IRODALMI ÉLETRŐL - Horváth Veronika: Fejezetek a Janus Pannonius Irodalmi Társaság történetéből

A Janus Pannonius Irodalmi Társaság az egyik leggazdagabb tartalmú felolvasó ülését rendezte meg ekkor. Kodolányi előadásának eszmeiségét a népi irodalom egyik legnagyobb tehetsége, Veres Péter fejtegette tovább még az ülésen elmondott, Az irodalom és a parasztság c. előadásában. Sajnos az előadás szövegének másolata nem maradt ránk. így csupán a Dunántúl 1942. június 14-i, vasárnapi cikkének tudósítása alapján rekonstruálhatjuk Veres Péter pécsi szereplésének hangulatát, írói szándékának főbb gondolatait. Eszerint Veres Péter: „Eredeti falusi hangsúllyal, válogatott szavakkal, terminus technikusokkal sűrítve vázolta • parasztság helyzetét. A parasztság társadalmi tudat nélkül élte le életét. Zárkózott és bizalmatlan maradt. Az irodalom nem tudott hozzáférni, mert idegen volt számára e téma világa. A hősök nem érdekelték, a szerelmi problémák sem. A magyar irodalom magával cipeli a múlt terheit, a hűbéri, liberális elemeket, és ezért nem hódíthatja meg a parasztságot. A magyar parasztságot ki kell emelni és olvasótáborrá tenni, erre pedig a történelmi hagyományok anyaga volna a legalkalmasabb, amelyek mint témák a legközelebb állnak a parasztság lelkéhez. Az itt-ott derűs hangulatot keltő, ízes előadást a közönség lelkesen megtapsolta."

/l0 Tűz Tamás, a fiatal győri költő, a társaság rendes tagja következő verseit mondta el a felolvasó ülésen résztvevő lelkes pécsi hallgatóságnak: Megjöttem, Ének a furcsa narancsról, Testvéreim higyjétek el, Mint a föld, a fák, meg az őzek, Egyszerű esti rajz, Janus Pannoniushoz. A legszebb talán a Janus Pannoniushoz írott költemény/'

1 Ez a felolvasó est programjával együtt híven tükrözte a Janus Pannonius Irodalmi Társaság egyre haladóbb célkitűzéseit, felelősségvállalását, de egyben azt is jelképezte, hogy a társaság a „halk szonett"-nek éppúgy pódiumot ad, mint a Kodolányi lélekébresztőnek, vagy a Veres Péter-i paraszti trombitahangnak. A társaság vezetői gondosan készülődtek, az 1942-es év őszi felolvasó estjének ünnepi programját tervezték. A rendelkezésre álló dokumentum-anyagból az alábbiakban ízelítőül néhány levél szövegét idézem, amely a 30-as évek súlyos etikai-politikai és anyagi helyzetébe ad bepillantást. A Janus Pannonius versek magyar nyelvű tolmácsolójának, Geréb Lászlónak szól az első levél : Kedves Lászlóm! Úgy tervezzük, hogy október hó 26-án felolvasó ülést tartunk. Kérlek, szíveskedjél közölni, vállalkozol-e arra, hogy ülésünkre leutazol. Kívüled Németh Antal, a Nemzeti Színház igazgatója és Ignácz Rózsa szerepelne. Németh Antal a Nemzeti Színház szerepe a magyar művelődésben címmel tartana előadást, Ignácz Rózsa elbeszélését olvasná fel, Neked pedig versekkel, azaz műfordításokkal kellene szerepelned. Utazási költségeidre előreláthatólag 80—100 pengőt ajánlhatunk föl, az itteni költségeidet is megtérítjük. Remélve, hogy beleegyező választ kapunk Tőled, meleg szeretettel köszöntelek. Pécs, 1942. október 5. Lovász Pál

42 De Geréb László már nem olvashatta a fenti levél sorait, mert behívták katonának, behívták munkaszolgálatra. Helyette munkatársa és jó barátja, Kilényi Mária írónő válaszolt: 1942. okt. 9. Bp. V., Zoltán u. 13. Igen tisztelt, kedves Lovász Uram, szíves, megtisztelő levele érkezésének napján Geréb László (akinek munkatársa vagyok és akihez családi kapcsolatok is fűznek), menetszázadával útra kelt és nekem adott megbízása folytán én bontottam fel a levelet. Nagyon fájlalom, hogy László ennek a meghívásnak nem tehet eleget és egyelőre nem is értesülhet róla, mert tudom, milyen örömmel látogatott volna el Pécsre, hogy személyesen 16. B. Helytörténetírás 1979 241