Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

FORRÁSOK ÉS TANULMÁNYOK BARANYA MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: Adatok a baranyai nemzetiségek kulturális törekvéseihez a 19. század második felében

zetiségi nyelv oktatásra utaló adataiból jellmzésül felvázoljuk megyénk helyzetét 1880-1907 közötti időszakban. Valójában ez a helyzet a kiegyezéstől az első világháborúig vehető jellemzőnek. Abaliget. 66%-a német lakos. Német tannyelvű római katolikus felekezeti iskolát magyar tannyelvűre változtatták, németül csak írást és olvasást oktatnak. Erősen m a g ya r o s ította k .

40 Albertfalu. Lakosság döntő része német. Modern épületű római katolikus felekezeti iskolájuk van. 59 gyermek jár a magyar tannyelvű iskolába, ahol kiegészítésül a németet is tanítják. Valamennyi tanuló megtanul magyarul is. A lakosság 2/3 része beszéli már a magyar nyelvet. Alsószentmárton. Horvát többségű falu (604 lélek), mellette magyarok és németek laknak, (egyaránt 77—77 lélek), 10 szerb és 193 cigányt is számbavettek. Egyetlen iskolája van, ahova 84 tanuló jár. 48 tanulót nem tudnak az iskolába fogadni hely és tanerő hiánya miatt. A 84 tanulóból 54 tud magyarul. Egyetlen cigány gyermek sem jár iskolába. Baranyajenő. 69%-a német nemzetiségű lakos. Római katolikus felekezeti iskolában magyar tannyelvet vezettek be, amelybe 111 mindennapi iskolás tanuló jár. A magyar nyelv oktatása nagy nehézségekbe ütközik. Bellye. Lakossága német és magyar. Egy római katolikus és egy evangélikus felekezeti iskolája van, ahova 299 gyermek jár. Mindkettőben a magyar a tanítási nyelv. A németek magyar nyelvtudása erőteljes. ,,lgaz, hogy német nemzetiségét nem vetkőzi le soha, de ennek oka főképpen az, hogy valláskülönbség folytán magyarral nem házasodnak össze ... A magyar és német lakosság itt évről-évre csökken, mert a gazdag helyi németségnél is lábrakapott az egy gyermek rendszer, ennek pedig fő oka, hogy nagyon kevés földjük van és azt is évről-évre elönti a Dráva és a Duna árja . . Beremenden római katolikus iskolába 159 gyermek (magyar és horvát), a görögkeleti egyházközség által fenntartott szerb iskolába 47 gyermek, 25 gyermek evangélikusok által fenntartott iskolába járt. Távollakás miatt Rácbóly pusztáról 5 gyermek nem jár iskolába. A római katolikus iskolába járók közül 31 horvát gyermek egyáltalán nem tud magyarul. A szerb iskolában a tanítási nyelv szerb és magyar. 35 gyermek nem tud ezek közül magyarul. 22 tanuló csak írni és olvasni tud magyarul, 12 beszéli is a nyelvet. Az evangélikusok által fenntartott iskola tannyelve magyar, valamennyi magyar tanuló. Bolmány. Szerb, horvát, német, magyar lakosságú község. A legnépesebb iskolát a görögkeleti egyházközség tartja fenn. 118 gyermek jár iskolájukba, amelynek tanítási nyelve szerb. Magyarul nem tanítanak. Két tanerő működött itt. A magyarok és a németek gyermekei részére magyar tannyelvű római katolikus, illetve evangélikus egyházközség tartott fenn iskolát. Az elsőbe 31, a másodikba 41 gyermek járt. Az iskola szűk volta miatt 69 gyermek kiszorult a tanításból. Bükkösdön magyar tannyelvű iskola van 120 elemi iskolás tanulóval. Magyar tannyelvű iskolában németül írás és olvasás tanítása is folyik. A magyar nyelv tanítása jó. Dárdán római katolikus magyar iskola működött és mellette szerb görögkeleti egyházhoz tartozó iskola. 79 szerb tanuló járt iskolába, a tanítás nyelve szerb, de magyar tárgyakat is tanulnak és ebben előmenetelüket kielégítőnek minősítette a jelentés. Goricza. A német községben 1903-ig nem volt semmilyen iskola. Az állami iskola létesítése után sem jártak a gyermekek iskolába. Valamennyien csak németül tudnak beszélni. Sem írni, sem olvasni nem tudnak.