Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

FORRÁSOK ÉS TANULMÁNYOK BARANYA MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: Adatok a baranyai nemzetiségek kulturális törekvéseihez a 19. század második felében

Gödre. A lakosság 85%-a német. A római katolikus iskolában a nyolcvanas évek végén magyar tannyelvre tértek át. A tanítás azonban gyenge szinten, eredménytelenül folyik. A magyarul tudók némi visszaesést mutatnak 1870—1900 között. Hetvehely. Német-magyar tannyelvű iskola működik. A régi iskola tannyelve magyar. Cél a németek magyarosítása. Bár a gyermekek 80%-a német anyanyelvű. Hidason, mint korábban jellemeztük, három nemzetiség élt: német többség, magyar és szerb kisebbség. Két iskolát tartottak fenn. Egyet az evangélikus hitközség a németek számára, ahova 246 tanuló járt. A tannyelve vegyes, német—magyar. A magyarok részére a református hitközség és evangélikus hitközség közös iskolát tartott fenn, ahova 42 tanuló járt, a tannyelv magyar volt. A szerbeknél nem mutattak ki iskoláskorú gyermeket, valószínű a magyar tannyelvű iskolába jártak. A magyar nyelv oktatása mindkét iskolában kielégítő színvonalon folyt az alispán jelentése szerint. Ibafa. Német falu a századfordulón. 105 gyermek jár a felekezeti iskolába, amelynek tannyelve német—magyar. A magyar nyelv tanítása „kedvező". Ivánbattyán. Teljesen német lakosú község. Római katolikus felekezeti iskolája volt, ahova 93 tanuló járt. 26 tanuló tanterem-hiánya miatt kiszorult az islkolából. Német és magyar tannyelvű tanítás folyt elég jó szinten. A tanulók közül 31 tudott magyarul. 62 tanuló csak az írást és az olvasást ismerte. Jenőfalva. Államilag engedélyezett községi iskola van a faluban. Lakosság 90%-a német. 40 gyermek látogatja az iskolát. A tannyelv magyar. A nyelvtanítás nívója kitűnő. Kácsfalu. 1125 német és 1044 szerb lakosa, mindössze 76 magyar élt a századforduló körül. Három iskola működött a faluban. A görögkeleti szerb egyházközségé a legnépesebb. 107 gyermek járt a szerb tannyelvű iskolába. A magyar nyelv tanítása „csekély eredménnyel folyik", a római katolikus iskola tannyelve magyar, 86 tanuló jár ide, akik magyarok és „asszimiláns németek". A németek evangélikusok, a hitközség által fenntartott iskolájukban a tannyelv német és 53 tanuló jár iskolába. Magyar nyelvtanítás itt egyáltalán nem folyik. Kásád. Horvát falu. Magyarok és németek is lakják, de lélekszámuk nemzetiségenként nem éri el a hetvenet. Egy római katolikus hitfelekezeti iskolája van, ahova 64 tanuló jár. A tannyelv horvát—magyar. 50 horvát gyermek beszél magyarul. A magyar nyelv tanítása jó színvonalon van. A községhez tartozó Zálogos puszta gyermekei a távolság miatt nem járnak iskolába (12 tanuló). Kisdárda. Német község volt. 34 gyermek járt iskolába. Német-magyar tannyelvű volt. A gyermekek csak németül tudtak beszélni. A nyelvtanítás alacsony nívón állt. Kisjakabfalva. 290 német lakója volt. Római katolikus felekezeti iskolájába 47 gyermek járt. Tannyelv német és magyar. Magyarul 11 gyermek beszélt, csak írt és olvasott 31. A magyar nyelv tanítása gyenge. Kiskőszeg, ahol a lakosság fele magyar, másik fele horvát és német volt, 329 gyermek járt (6-12 évesek) iskolába. A magyar nyelv tanulásában rendkívül gyenge eredmények születtek. Horvátot és németet nagyobb óraszámban tanítottak. Kökény. A római katolikus iskolába 87 tanuló járt, tannyelve horvát. ,,A magyar nyelv ismerete nagyon rossz. A tanítás színvonala primitív.'"

42 Laskafalu teljesen német anyanyelvű község. A római katolikus hitfelekezeti iskolában a tanítási nyelv magyar, de tanítanak német írást és olvasást is. A magyar nyelv tanítása magasszintű, valamennyi tanuló megtanul magyarul.