Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

FORRÁSOK ÉS TANULMÁNYOK BARANYA MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Bezerédy Győző: Adatok Pécs első kőszínházának építéséhez, a színház épületéhez

Baldauf János felmérésének homlokzati alaprajza közönség és a játszó személy részére külön-külön keil berendezni éspedig a férfiak és nők számára a legújabb angol minta szerint."

20 Dr. Rónaki Kálmán 1928-ban, negyvenkét évvel az épület bezárása után visszaemlékezést írt a színházról. A Baldauf féie alaprajz igazolja Rónaky visszaemlékezését. Az eltelt 42 év távolsága miatt a megszépítő jelzők itt is túlzók, éppen úgy, mint sok évvel korábban az épület rútságát hangoztató jelzők is azok voltak. ,,És 1839-ben ki is vitték, hogy a színészetnek állandó otthona legyen. A színházépítésre engedélyt kértek és azt meg is kapták. Az akaratot a tett követte. Azonnal neki kezdtek az építkezésnek. És egy év alatt tető alá is hozták a pécsi első állandó és önálló színházat. Piatsek Antal rajzáról készült rekonstrukciós rajz a homlokzati alaprajzról Pécs első színházépülete a Mária utcában volt. A királyi táblának a polgári leányiskola felé eső részén. Három ajtaja volt az egyszerűen, de ízlésesen díszített homlokzatnak. Vagy 3-4 lépcsőn lehetett fölmenni az előcsarnokba, melynek közepén volt a pénztár a bejárattal szemben. A középső és az előadások alatt állandóan nyitva volt ajtó szélfogóval volt ellátva. A másik két (oldal) ajtót csak az előadások végén nyitották ki, hogy a publikum minél előbb és minél könnyebben íávozhassék. — Azonban ünnepélyesebb és látogatottabb előadások alkalmával ezen jobb és baloldali, szép tágas és magas, zöldre festett, kettős ajtó is nyitva volt a bemenők részére is. Az előcsarnokból jobbról is balról is lépcsőház vezetett az első emeletre, ahol a páholyok voltak, majd a második emeletre, hol a karzati ülő- és állóhelyre jegyet váltók találták meg helyüket. A karzati ülések a mai színház másod-emeleti zártszékének feleltek meg . . . Az előcsarnokból — a bejáró ajtókkal szemben — lépcső nélkül lehetett bemenni a pénztártól jobbra is, balra is a földszintre, melynek két lejárója volt, és pedig oldalt. A nézőteret erkélyülések vették körül egy sorban, a középen magasabb volt az erkély és ott két sor ülés volt. Az oldal erkélyülések háta mögött az álló közönség talált helyet. Ezek a két földszinti lejárón is állhattak. Némelykor annyi volt az álló publikum — ember ember mellett — hogy a direktor örömére csak nagynehe-