Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

FORRÁSOK ÉS TANULMÁNYOK BARANYA MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Móra Mária Anna: Pécs város és a pécsi püspöki joglyceum pénzügyi kapcsolatai a századfordulón

PECS VAROS ÉS A PÉCSI PÜSPÖKI JOGLYCEUM PÉNZÜGYI KAPCSOLATAI A SZÁZADFORDULÓN (Forrásközlemény) MÓRÓ MÁRIA ANNA Pécs város mindig büszkén őrizte az itt alapított egyetem emlékét, viselte az ,.iskolaváros", ,,déldunántúli kultúrközpont" titulusokat, és hangoztatta „évszázados jogát" az egyetemhez. 1923-ig a város egyetlen felsőoktatási intézete a joglyceum volt, a közölt dokumentumok adalékul kívánnak szolgálni a városvezetésnek, a lyceum fenntartására, támogatására irányuló tevékenységének illusztrálására. A város a királyi akadémia Győrbe történt áthelyezése után sérelmesnek tartotta, hogy megfosztatott felsőfokú tanintézetétől, és mikor Horváth Dániel gimnáziumi igazgató átiratot intézett a város tanácsához, felszólítván, kérelmezze a tanács jogakadémia idehelyezését, a közgyűlés 1817. évi 410 számú határozata lelkesen támogatta a javaslatot, egyúttal vállalta, hogy az ide helyezendő jogi kar négy tanárának járandóságát, a királyi jogakadémiáknál érvényben levő fizetési összegeknek megfelelően, saját pénztárából fogja fizetni.

1 Pécs város, Baranya, Tolna, Bács, Verőce megye többízben feliratilag kérelmezte az akadémia visszaállítását, adománygyűjtések indultak, hangzottak el felajánlások — a pénzügyi alapot azonban csak Szepesy püspök teremtette meg, a püspökség jövedelméből megvásárolva Baranya vármegyétől a korábban a pálosok birtokában volt épületeket és templomot,

2 a várostól adományozott telken felépítette a theológiai képzés céljára szolgáló épületet,' és 100 000 forintos alapítványt létesített, aminek kamatai voltak hivatottak a lyceum fenntartására folyamatosan jövedelmet biztosítani. Pécs város elvállalta, hogy az alapítvány 100 000 forintnyi összegét kölcsön gyanánt átveszi, évi 6 % kamatot fizet utána, mintegy a lyceum támogatására. Az összeg első felét a város fel is vette, a teljes summa kölcsönvételéhez az 1834. VIII. 7-én kelt udvari leirat'

1 nem járult hozzá mondván, ekkora kölcsön után fizetni a kamatokat túlságosan nagy terhet róna a városra. Az 1848/49. tanévben a joglyceum, 1851/52-ben a bölcsészeti tanfolyam falai között is megszűnt az oktatás, Girk György püspök és a város kérelmei, felterjesztései eredményeképp az 1865. VIII. 2-án kelt királyi leirat engedélyezte a joglyceum újra megnyitását. Ahhoz, hogy a kor követelte színvonalon működjék az intézmény, a meglevő tőke jövedelme kevés volt, évi 6410 Ft volt a bevétel 1864-ben, az alapvető szükséglet 8023 Ft.

5 A püspök a városi tanácshoz írt levelében így érvelt: ,,miután Pécs városa leginkább van a joglyceummal érdekelve, s áldozatot is akar hozni, fedezze a város a hiányt a sajátjából"/' Az alapok növelésére a város is, a püspök is gyűjtést in-