Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

FORRÁSOK ÉS TANULMÁNYOK BARANYA MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Móra Mária Anna: Pécs város és a pécsi püspöki joglyceum pénzügyi kapcsolatai a századfordulón

alított, 1864 októberében Pécs polgárai 6277 Ft adománnyal járultak hozzá, hogy a joglyceumban 1865 őszén újra megindulhatott az oktatás. 1874-ben a püspöki joglyceumok, köztük a pécsi is, a budapesti tudományegyetem jogi karával egyenjogú, négy évfolyamú teljes jog— és államtudományi karrá alakultak át. Ez szükségessé tette a tanárok fizetésének rendezését, ugyanakko rára kellett volna felemelni, mint a királyi jogakadémiákon tanító, megfelelő besorolású kollégáiké. A város ehhez évi 870 forintot ajánlott fel azzal a feltétellel, hogy mindaddig fizeti, míg a lyceum jövedelmei elégségesek nem lesznek a szükségletek fedezésére.' A meglevő jövedelmek azonban egyre kevésbbé voltak elégségesek, 1894-ben 10 625 Ft 80 fillér volt az évi bevétel, a püspök nyújtott 3000 Ft támogatást — ugyanekkor a kassai királyi jogakadémia, állami költségvetésből, 26 588 Ft-tal gazdálkodhatott. Hetyey Sámuel püspök indítványára 1899. áprilisában a Vallás- és Közoktatásügyi minisztérium és a káptalan megbízottaiból létrejött vegyes bizottság a székesegyház fölös jövedelmeinek hovafordításáról intézkedett. Ekkor a joglyceum vagyona és jövedelmei egyaránt megnőttek, ugyanezen évben Hetyey Sámuel 50 000 Ft-os alapítványt is létesített a lyceum számára tartalékalapul, későbbi esetleges nagyobb méretű fejlesztés céljára. A joglyceum anyagi megerősödése időben egybeesett a város nagyszabású beruházásainak kezdetével, a város vezetése igyekezett minden létező jövedelemforrást a legnagyobb mértékben kihasználni, kiadásait a legésszerűbb módon csökkenteni; a nagy tervek megvalósításához — csatornázás, villamos-vasút, építkezések stb. — nagy összegű hitelre volt szüksége. A Pesti Magyar Kereskedelmi Banktól felvett 4,5 millió korona kölcsönből magas kamatú, régi kölcsöneit — köztük a lyceális alapból felvettet: is — visszafizette. Az időközben 134 275 koronára növekedett összeg a pécs-egyházmegyei alapítványi hivatal kezébe került, a város tanácsa pedig határozatilag megígérte, - a tudományok, az oktatásügy és a püspökség iránti jóindulatát reprezentálandó hogy ha a visszafizetett tőkét csak 6 %-nál alacsonyabb kamatra sikerülne elhelyezni, hogy a lyceum kárt ne szenvedjen, kiegészíti az egykor vállalt 6 % erejéig. Az anyagi erőforrások és lehetőségek teljes igénybevételének szándéka vezette a városvezetést azon döntés meghozatalában is, hogy a joglyceumot városi pótadók és szolgáltatási díjak fizetésére szólította fel, ami pedig mindössze 400-500 korona körüli bevételt jelentett évente,

8 és hogy megtagadta az 1873-ban megajánlott tanári fizetéskiegészítés további folyósítását. A viszony elmérgesedéséhez hozzájárult, s valószínűleg alapoka lehetett az 1901-ben megalkotott új joglyceumi szervezeti szabályzat, mely a város vezetőit már névlegesen sem vonja be a lyceum gazdasági ügyeinek intézésébe. Évekig tartó vita indul a Szepesy-féle alapítólevél 10. pontjában életrehívott gazdasági bizottság összehívása, hatásköre, funkciója, és egyáltalán létjogosultsága körül. A bizottságnak tagja kell legyen a város bírája és tanácsnoka - utóbb a polgármester és a tiszti ügyész," célja pedig az lenne, hogy a város vezetése a lyceum pénzügyi irányításába való beleszólásra teret kapjon, afölött ellenőrzést gyakorolhasson — az alapító szándéka szerint a bizottság léte azt volt hivatott reprezentálni, hogy a lyceum közös ügye a püspöknek, a városnak, az ott tanító tanároknak. A bizottság kezdettől fogva rendkívül rendszertelenül tartott üléseket, a lyceum jövedelmeire vonatkozó lényeges döntéseket nélküle hozta meg az egyházmegyei alapítványi hivatal (pl. a nyomda bérbeadása).

10 A város vezetése többízben kérte a püspököt, hívja össze a már hosszú évek óta csak névlegesen létező gazdaság

;