Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK A KÖZOKTATÁS ÉS MUNKÁSOKTATÁS TÖRTÉNETÉRŐL - Tegzes Ferenc: Válogatott dokumentumok a pécsi munkásoktatás történetéhez 1916-1921

lük: az egyház. Csak a tőkés termelés korszaka hozta meg a bérmunkások nagyobb mozgási szabadságával, nagy tömegekben kö'iös munkahelyre való összezsúfolásával a dolgozók nemzetközileg szervezett, világos céllal bíró osztályharcát. Az I. Internacionálét még Marx és Engels alapították 1864-ben. ,,Világ proletárjai egyesüljetek" akkor vált jelszóvá. Az I. Internacionálé az 1870-i német—francia háború következtében megszűnt

1 és helyére csak 'lassan, 1889. óta alakult ki a II. Internacionálé, mely a fokozatos fejlődéssel, a parlamentben való részvétellel remélte a munkásság ügyét előbbre vinni. Erről az Internacionáléról 1914-ben kitűnt, hogy nem képes a háborút, a proletárságnak burzsoá parancsszóra egymás ellen való uszítását megakadáyozni és főleg képtelen a háború után a proletárságnak a helyzetét megjavítani. Azért a tömegek mindinkább az orosz földön keletkezett III. Internacionáléra függesztik tekintetüket, mely visszatér Marx forradalmi hogyományaihoz ós valóra fogja váltani a világ proletárjainak igazi egyesülését! — Az előadást zsúfolt terem hallgatta végig. — Ma, hétfőn Hesslein József dr. „Az úgynevezett középosztályról" beszél. Munkás, 1921. január 18. 3. p. (A II. és III. Internacionálé . . .) 1 1876-ban szűnt meg. 19. 1921. január 12. A Munkás ismerteti A paraszt a forradalomban cimű előadást ,,A paraszt a forradalomban" volt a szociális tanfolyam csütörtöki előadásának tárgya. Erről a témáról akarunk most bővebben beszámolni, mert azt a fontosságánál fogva is megérdemli. Az előadó, Stely elvtárs' is szembeszállt azzal a felfogással, mintha a paraszt ellenforradalmár volna, akit nem lehet megnyerni a szociális forradalom ügyének. Ámde a társadalmi ha'ladásnál nem lehet megfeledkezni a lelki tényekről sem. A földéhség röghöz való ragaszkodása olyan lelki tulajdonsága a parasztnak, amelyei okvetlenül tekintetbe kell venni a földkérdésnél. A paraszt csak annak hisz, amit már kipróbáva lát, ami kézzelfoghatólag világossá teszi előtte, hogy az ő előnyére, az ő javára szolgál. Másrészi a földkérdés számos tanulmányozója, különösen a német Dávid,

2 Oppenheimer'' és a magyar Dániel Arnold

4 súlyos érvekkel bizonyítják a kisbirtok előnyeit a több eimelés szempontjából. A kisbirtok hátrányában van a gépek alkalmazása, a termékek értékesítése és a mezőgazdasági ipar (cukor, szesz, a tejtermékek gyártása stb.) terén. Ezeket a hátrányokat kiküszöbölni és a parasztot a közös termelésre, a szociális haladásra nevelni vannak hivatva a termelőszövetkezetek. Oroszország sem késett a nagybirtokok túnyomó részét a parasztok között felosztani, azonban az állami birtok egy részét alakította át mintaszövetkezeti gazdaságokká, hogy a parasztok kézzelfoghatólag lássák és tanulják meg a szövetkezeti gazdálkodás fő előnyeit. Csak ezen az úton lehet a parasztot lassan megnevelni a kollektív termelésre, a magántulajdonhoz való görcsös ragaszkodás levetkőzésére. A kapi iO 1

1 z m u s elleni küzdelemben nem lehetünk a parasztság aktív segítsége vagy legalábbis jóakaratú semlegessége nélkül, azért az eddiginél több figyelmet kell a földkérdésnek szentelnünk. Munkás, 1921. január 12. 2. p. („A paraszt a forradalomban" . . .) 1 Stehly Kálmán: tanító. A Pécsi Szocialista Tanító (munkások) Szakszervezetének 1921. május 2-án tartott alakuló ülésének levezető elnöke. 2 Dávid, Eduárd: (1863—1930) német revizionista közgazdász. Az 1903-ban megjelent A Szocializmus és mezőgazdaság című munkájában bizonyítja a kisparaszti gazdaság előnyét a mezőgazdasági nagyüzemivel szemben. Lenin több művében bírálta. :! Oppenheimer, Franz: (1864—1943) német polgári közgazdász. '' Dániel Arnold: 1878-ban született. Dávid, Eduárd agrárelméletének a híve. Az 1900-as évek első évtizedében több cikke és önálló műve jelent meg a földművelés, parasztság szövetkezet témaköréből. 20. 1921. január 22. A Munkás összefoglaló ismertetője a polgári és a proletárdiktatúráról elhangzott előadásról ,,Polgári diktatúra — proletárdiktatúra" volt a címe Steinmetz István

1 elvtárs csütörtöki előadásának a szociális tanfolyamon. Ismertette, hogy a polgári demokrácia csak addig a határig tiszteli a demokratikus jogokat, ameddig a néptömegek ezen jogokkal az ő osz-