Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK A KÖZOKTATÁS ÉS MUNKÁSOKTATÁS TÖRTÉNETÉRŐL - Tegzes Ferenc: Válogatott dokumentumok a pécsi munkásoktatás történetéhez 1916-1921

iályurofmát nem veszélyeztetik. Mihelyt az öntudatra ébredt proletariátus a parlamentben a sajtó, és gyülekezés szabadságával a burzsoáziára veszélyessé kezd válni, azonnal kitű­nik, hogy a demokrácia csak máz, mely alatt a polgári diktatúra rejtőzik. Mikor az osz­tályharc kiélesedik, akkor a demokrácia eszközeivel nem remélhető siker a burkolt polgári diktatúra ellen. A polgári diktatúráról csak a proletárdiktatúra útján lehet áttérni a valódi demokráciára, a valódi népuralomra. A proletárságnak a diktatúra tehát nem cél, csak eszköz,, csak átmeneti állapot az ideális osztályuralommentes demokrácia felé. Hétfőn Szi­geti Géza dr. tartja meg ,,A történelmi materializmusról" szóló előadását. Munkás, 1921. január 22. 3. p. („Polgári diktatúra - proletárdiktatúra" . . .) 1 Steinmetz István: mérnök. A pécsi vasutas szakszervezet alelnöke. 1919-ben a Tanács­köztársaság alatt a Baranya megyei Tanács tagjává választották. 21. 1921. február 4. A Munkás ismerteti azt az előadást, ami a magyar történelmet a történelmi materializmus módszerével tárgyalta A szociális tanfolyam legutóbbi előadásán Szerényi elvtárs beszélt a magyar történelem­ről. A történelmi materializmus módszerével vizsgálva a főbb eseményeket, úgy találjuk, hogy már a magyar állam megalakulása s az osztatilan, a törzsek tulajdonát képező föld­birtoknak a király és az őt támogató idegen főurak, meg a belföldi hatalmasok közti fel­osztását jelenti. A szabadok jó része leszorul jobbágyi helyzetbe, más része pedig a köz­nemességet alkotja, mely az országos ügyekből mindinkább kiszorul és a nemesi várme­gyébe vonul vissza. A jobbágyság, sőt a köznemesség és alsópapság elnyomott helyzete szüli az 1514-i Dózsa lázadást, melynek következménye a mohácsi csatavesztés, mivel a nemesi sereg el van foglalva a jobbágyok fékentartásával. A reformáció és ellenreformáció harcai is jórészt egyházi birtokok elfoglalása és visszafoglalása körül mozognak. Az úgyne­vezett nemzeti fölkelések különösen a Rákóczi fölkelés kezdetben parasztlázadásnak indult, melyhez azután a királyi hatalomra féltékeny nemesség egy része csatlakozott. E fölkelés leverése után azonban a nemesség belátta, hogy az erős királyi hatalom szolgálatába kell állnia és Mária Terézia alatt már teljesen behódolt udvari nemességgé. Mai nagybirtoko­saink, mágnásaink legtöbbje akkor szerezte birtokait a királynő kegyeibe való behízelgés révén. Az ezeréves magyar történelem tehát a dolgozók ezeréves elnyomását örökíti meg lapjain és a mai Horty-Magyarország ennek a folytatását készül régi módszerekkel megírni, ámde ezt a dolgozók többé eltűrni nem fogják. Csütörtökön Doktor Sándor elvtárs „A háborúk okairól" tart előadást. Munkás, 1921. február 4. 3. p. (A szociális tanfolyam , . .) 22. 1921. március 15. A Munkás híradása a pártiskola új kurzusának megnyitásáról Pártiskola megnyitás 1 lesz f. hó 15-én, kedden este 6 órakor a Munkásotthonban. Az ér­dekelt elvtársak pontosan jelenjenek meg. Munkás, 1921. március 15. 4. p. (Pártiskola megnyitás...) 1 Arra nézve, hogy ezt a pártiskolai kurzust megtartották volna, nem rendelkezünk ada­tokkal. 23. 1921. március A márciusban induló pártiskola számára összeállított előadások tematika terve Előadástervezet kommunista irányelvek szerint: 1 /. A társadalom fejlődése: Anyag, vagy szellem? Biblia: Isten, föld, ember.

Next

/
Oldalképek
Tartalom