Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK A KÖZOKTATÁS ÉS MUNKÁSOKTATÁS TÖRTÉNETÉRŐL - Füzes Miklós: A nemzetiségi oktatás szervezési problémái a baranyai népiskolákban az 1923/24 - 1943/44 tanévekben

nak sikerült. Az 1943/44. tanévben a 76 kisebbségi iskola közül csak 22 szerepelt a vegyes rendszert alkalmazó iskolák között. Ez a bizonyítás sikerülhetett Bikal r. kat. iskolájának, mert a minisztérium arról értesítette a tanfelügyelőt és ennek az értesítés másolatával a főispánt, hogy hozzájárul a magyar nyelvű oktatáshoz avval a feltétellel, hogy az anyanyelvi ismereteket azok részére, akik ezt kívánják német nyelven tanítják. Azok oktatásáról, akik teljesen anyanyelvi oktatásban akartak részt venni, úgy gondoskodott, hogy őket a bikali ev. iskolába kell beíratni.'' Hidor községi iskolájának kérését, amely egyébként nem szerepelt a 76 község között, azonban nem teljesítette, mert a 20 tanköteles gondviselője helyett csak 15 írta alá a vegyesnyelvű oktatásra vonatkozó kérelmet.''' A miniszter rendeleteinek végrehajtásáról, a népiskolák megosztásáról, valamint az ezekre vonatkozó javaslatokról a tanfelügyelőtől tájékoztatást kért, majd ezek alapján döntött az egyes iskolák, illetve tagozatok kialakításáról: Sarok r. kat. népiskolájának tanítója a német nyelvet oktató készséggel nem bírta, ezért katonai szolgálatának letöltése után tanfolyamra történő berendelését kívánja. Hercegszentmárton r. kat népiskoláját illetően korábban a teljesen német nyelvű oktatás bevezetésére intézkedett, de egyes szülők a versenyrendszer fenntartását kérték, ezért hozzájárult, hogy az 1941/42. tanévben az iskola vegyes rendszerű maradjon. A következő tanévre azonban német tagozat beindítását is elrendelte, erre azonban nem került sor. Ma/s r. kat. népiskola beiratkozási eredménye alapján úgy döntött, hogy az egyik tanító magyarul, másik kettő tisztán anyanyelven (németül) köteles tanítani. Nagynyárád r. kat. iskolájában az egyik tanító a vegyes, a másik tisztán német nyelven volt köteles tanítani. Németbóly r. kat. népiskolája esetében ,,. . . ha ez a szülők befolyástól mentesen nyilvánított akaratának megfelel . . ." hozzájárul, hogy az iskola négy tanítója magyarul, egy tanítója vegyes rendszerben, egy tanítója pedig teljesen német nyelven tanítson. Tudomásul vette, hogy Egerág községi népiskolájában az 1941/42. tanévben ideiglenesen magyarult tanítanak. A következő tanévre a beiratkozások olyan irányítását kérte, hogy teljesen német nyelvű tagozat alakulhasson. Ennek szüneteltetéséhez csak abban az esetben volt hajlandó hozzájárulni, ha a tagozatra jelentkezők száma csekély lesz. A német nyelvű tagozat a későbbiek során sem alakult meg. Ugyancsak tudomásul vette azt is, hogy Gyód r. kat. népiskolájában a tisztán anyanyelvi oktatás szünetelt, az iskola mindkét tanítója magyarul tanított. A tagozat itt sem alakult meg. Azonnali intézkedést kért Hird r. kat. népiskolájának tisztán anyanyelvű oktatására. Ugyanezt kérte Maráza r. kat. iskolája esetében is. Az átszervezést, illetőleg a teljesen német nyelvű oktatást hátráltatta, hogy sok helyen a tanító nem ismerte a német nyelvet oktatásra alkalmas fokon. Őket igyekeztek megfelelő tanítóval kicserélni és amennyiben lehetséges volt tanfolyami képzésre irányítani. A tanító kicserélése, vagy továbbképzése történt Sarok r. kat. Barátúr r. kat.; Kán r. kat; Okorvölgy r. kat.; Cseledoboka r. kat.; Nagynyárád r. kat.; Hásságy községi; Nagykozár állami; Geresd r. kat.; Püspöknádasd r. kat. iskoláiban. 1942 júniusára az átszervezés eredményeként 75 iskolában valósult meg a teljesen anyanyelven folyó oktatás. Ez a legújabb rendszer az egész iskolára kiterjedt, vagy csak egy tagozatban valósult meg.''