Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK A KÖZOKTATÁS ÉS MUNKÁSOKTATÁS TÖRTÉNETÉRŐL - Füzes Miklós: A nemzetiségi oktatás szervezési problémái a baranyai népiskolákban az 1923/24 - 1943/44 tanévekben

A teljesen anyanyelven történő oktatás hatása Bevezetése a gondviselőket az eddigiektől nagyobb mértékben továbbosztotta' Egy és ugyanazon iskolán belül jelentkezett a magyar nyelvű, a vegyes rendszerű és most már a teljesen anyanyelvi oktatás igénye. A minisztérium úgy rendelkezett, hogy valamennyi igényt ki kell elégíteni és konkrét esetekben is hozzájárult ahhoz, hogy a tanítók e rendszereket alkalmazzák. Elvileg lehetséges volt, hogy ugyanabban az iskolában teljesen magyar, magya­rul és az anyanyelvi ismereteket (olvasást, írást, fogalmazást, helyesírást, nyelvi magyarázatot és éneket) nemzetiségi nyelven oktató vegyes rendszerű, valamint teljesen német nyelven oktató tagozat jöjjön létre. A szülők a tagozatok között választhattak. Ott, ahol a vegyes rendszerű oktatás ez ideig még nem érvényesült, a beírt tanulók összes szülőjének személyesen közölt elhatározása alapján kellett a kívánt tagozatba beosztani. Ebben az esetben a szülők minden olyan megkérdezését kerülni kellett, amely szavazás jelleggel bír­hatott, tehát a beosztás csak a beiratkozáshoz hasonló lehetett. Azokban az isko­lákban, ahol a teljes anyanyelvi tagozat felállításáról kellett dönteni, ott csak a vegyes rendszer szerint működő tagozatba beírt tanulók szülői nyilatkoztak, külön­külön és személyesen, hogy gyermekeiket továbbra is a vegyes rendszerben, vagy a teljesen németül tanító tagozatba irányítják. A magyar tagozatba beírt tanköte­lesek továbbra is a magyar tagozatba voltak kötelesek járni. Ez a gyakorlat óhatat­lanul érdekellentétekhez vezetett. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium kínosan ügyelt arra, hogy az átszer­vezési eljárás „befolyásmentes" legyen. Intézkedést kért a főispántól arra nézve, hogy a községekben minden agitációtól tartózkodjanak, mert a ,,. . . kormány isko­lapolitikájának az az alapja, hogy a szülők kívánságának minden befolyástól men­tesen kell megnyilvánulnia". )ü Hasonló véleményen volt és ennek megfelelően in­tézkedett a belügyminiszter is. ,,. . . felkérem Méltóságodat, utasítsa a kormányzatá­ra hívott törvényhatósági (vármegyei, városi, községi) tisztviselőket, hogy ezekbe a kérdésekbe, különösen pedig a nem magyar népiskolai oktatás nyelvének ügyé­ben semmiféle irányba ne intézkedjenek és arra közvetlenül befolyást ne gyakorol­janak." 0 ' Az eljárásról szóló jegyzőkönyvek nem kerültek a főispán irattárába, azokat va­lószínű nem is ismerte. Az eljárást így csak közvetett bizonyíték alapján tudjuk ér­tékelni, mégpedig a főispánnak a miniszterhez küldött jelentése alapján, akinek is­meretei egyéb forrásból is származhattak. Biztosítja a minisztert arról, hogy a ha­tóságok minden nyilatkozástól tartózkodnak, még a tanácsért hozzájuk fordulókat is elutasítják azzal, hogy cselekedjenek legjobb belátásuk szerint. Úgy látja, hogy a magyar szülők magukra hagyatottak, mert a hatóságok passzivitása miatt egyéni akcióra senki sem vállalkozik. A német nemzetiséget illetően a pártatlanság ugyanakkor nem biztosított, mert a Volksbund megszállja az érintett községeket és a legdurvább fenyegetésekkel igyekszik a szülőket saját céljaira megnyerni. Úgy tapasztalta, hogy az érdekeltek a szavazások rendszerét elítélik, bár annak a hatóságok rendelkezésére formálisan eleget tesznek. A férfiak általában maguk helyett az asszonyokat küldik, akiket a közfelfogás felelőtlen személyeknek tekint. Az asszonyokra viszont a Volksbund jobban tud hatni. A szavazások eredménye a pillanatnyi hangulattól, a kiküldött volksbund agitátorok ügyességétől függ.' 8 Láthatjuk, hogy a megyében élő magyar és nem magyar lakosság éberen figyel­te egymást. Különböző előnyöket, esetünkben oktatási vonatkozó 5 úq kat kívántak

Next

/
Oldalképek
Tartalom