Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK A KÖZOKTATÁS ÉS MUNKÁSOKTATÁS TÖRTÉNETÉRŐL - Füzes Miklós: A nemzetiségi oktatás szervezési problémái a baranyai népiskolákban az 1923/24 - 1943/44 tanévekben

színleges. Igényli a feltételek javítását, a kisebbségi nyelven tanítók rendelkezésre bocsátását és azt szeretné, hogy a szülők őket igénybe vehessék. Jelenti, hogy a kisebbségi oktatás ellen határozott, nem mondvacsinált ellenszenv tapasztalható és a szülők sérelmezik gyermekeik akaratuk ellenére történő kisebbségi rendszerű oktatását. Vannak, akik gyermekük elmagyarosítását kívánják. A vegyes nyelvű oktatás szerinte megnehezíti a középiskolai tanítást/'

8 ///. Áttérés a teljesen német nyelven történő oktatásra Az áttérésre vonatkozó eljárás és eredménye Az áttérés szervezését a korábbi gyakorlatnak megfelelően a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium végezte. A megvalósítás kettős mederben folyt. A szervezési eljárás ugyanis kelepce alkalmazásával kezdődött. A 25.370/1941. VKM rendelet szerint nem csak a teljesen anyanyelvű oktatásra történő áttérést kellett a minisztériumtól kérni, hanem a vegyes rendszer fenntartását is. A korábban vegyes rendszerben működő iskolák közül 76-an ilyen kérelmet nem nyújtottak be, ezért a miniszter úgy rendelkezett, hogy át kell térniük haladéktalanul a teljes anyanyelvi oktatásra/'

9 Azok, akik kérték a teljes anyanyelvi oktatást, titkos szavazással dönthettek. A minisztérium a szavazások lebonyolítására két bizottságot szervezett, melyek elnökei központi küldöttek, egy-egy tagja a község, az iskolafenntartó és a Magyarországi Németek Szövetségéneik a kiküldötte. A szavazáson az a gondviselő vehetett részt, aki gyermekét az 1941/42. tanévre vegyes tannyelvű tagozatba íratta. A szavazáson magyar szülő nem vehetett részt. A nemzetiségi hovatartozás megállapítására az volt a mérvadó, hogy a szülő magyarnak vallotta magát, vagy sem. Az I. sz. bizottsághoz Magyarszék r. kat.; Barátúr r. kat.; Nagyárpád r. kat.; Pogány ev. ; Nagykozár állami elemi népiskolája tartozott. A II. sz-hoz Okorvölgy r. kat; Gorica áll.; Kán r. kat.; Szágy r. kat; Kisújbánya r. kat.; népiskolája. A szavazásokat 1941. november 4—6. között végezték.''" A minisztérium november 26-án újabb iskolákat, Bezedek r. kat.; Nagybudmér r. kat.; Sarok r. kat.; Villánykövesd r. kat.; Virágos r. kat.; Hercegtöttös r. kat; Versend r. kat.; Kisújbánya r. kat; Szajk r. kat. és Kátoly r. kat. (sokac tagozat) jelölt ki a szülők titkos szavazásának meghallgatására.'

1 A felterjesztett kérelmek és a szavazások alapján a miniszter úgy határozott, hogy Okorvölgyben teljesen német anyanyelvű iskola, Goricán egy vegyes rendszerű iskola, Kánban egy magyar és egy teljesen német anyanyelvű tagozat, Szágyon magyar és egy vegyes rendszerű tagozat, Nagyárpádon az anyanyelvi ismereteket németül is tanító magyar nyelvű és teljesen anyanyelvű tagozat, Barátúron vegyes rendszerű, Magyarszéken az anyanyelvi ismereteket németül is tanító magyar nyelvű és egy teljesen német nyelvű tagozat, Pogányban teljesen német anyanyelvű iskola, Nagykozáron az anyanyelvi ismereteket németül is tanító magyar nyelvű, egy teljesen német nyelvű és egy sokacul is tanító magyar nyelvű tagozat működését engedélyezte.

52 Az eljárási csapdába esett iskoláknak amennyiben mégis a vegyes rendszerű oktatás mellett kívántak maradni, nehezebb dolguk lett, mert azt kellett bizonyítaniuk, hogy a szülők ennek fenntartását kérték. Ennek bizonyítása csak a kisebb hányad-