Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)
TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK A KÖZOKTATÁS ÉS MUNKÁSOKTATÁS TÖRTÉNETÉRŐL - Füzes Miklós: A nemzetiségi oktatás szervezési problémái a baranyai népiskolákban az 1923/24 - 1943/44 tanévekben
téseit és az általa is folytatott gyakorlatot. Alig néhány nap elteltével a parlamenti beszéde után már pressziót gyakorol a Nagykozár állami iskolájának átszervezésére. ,,. . . Nagykozár község képviselő testülete hozzon haladéktalanul oly értelmű határozatot, melyben kimondja, hogy a községben működő állami népiskola köteles ... egészében vagy egyes osztályaiban az egységes kisebbségi oktatási rendszerre áttérni". 3, A miniszter felhívására hivatkozva sürgeti a Miniszterelnökség is a nagykozári iskola átszervezését. ,,. . . A magam részéről is felhívom . . . szíveskedjék teljes erővel biztosítani, hogy ... a kívánt cél megvalósuljon." 38 A belügyminiszter gyakorlatilag is fellépett a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletének végrehajtásának szorgalmazására a magam részéről is felkérem, . . . hasson oda, hogy a kívánt tartalmú határozatok meghozatala feltétlen biztos itta ssék"." 11 ' A végrehajtásról jelentést kért. Nagykozár iskolájának ügye országos jelentőségű üggyé vált!? Mi sem természetesebb, mint hogy a kívánt határozat megszületett. A gyakorlatban már nem vették figyelembe az önkormányzati elvet, a szülői értekezlet fontosságát. A főispán jelentéséből kitűnik, hogy a 3 tantermes iskolánál csak 2 tanítói állást töltöttek be a tankötelesek számának apadása miatt. Beiskoláztak 14 magyar, 53 német és 39 horvát anyanyelvű tankötelest. A tantermekre tekintettel nem látta akadályát egy magyar és két vegyes (német és horvát) tannyelvű oktatás szervezésének. A kisebbségi iskolát véleménye szerint egyik kisebbség sem kívánja. (A korábbi határozat sorsa ismeretlen!) Javasolta, hogy az eredményes oktatás eléréséhez a rendelet 3. §. (1) bekezdésében előírtaknak megfelelően szervezzék az oktatást. Tagozatos kisebbségi oktatás legyen, ahol a magyar nyelvű oktatás mellett az anyanyelvi ismereteket anyanyelven (1. §. b. pontja alapján) tanítanák. Ez a rendszer maradna fenn mindaddig, amíg a szülők változást nem kívánnak. Jelentése a nemzetiségieket kielégíti/ 1 " Ibafa község képviselő testületének szívós ellenállását igyekezett erőszakos eszközökkel megtörni a miniszter és a főispán, miután több éven át nem tudták elérni a kisebbségi oktatás megszervezését. A VKM a magyar nyelvű tanítás változatlan fenntartása mellett német nyelvű kisegítő tanító beállítását rendelte el azzal, hogy javadalmazásának 10 %-át a község fizeti. A rendelkezés végrehajtását a képviselőtestület több ízben megtagadta, ezért a főispán mindent elkövetett érvényesítéséért. Az alispánnak írt levelében kifogásolja, hogy a körjegyző nem tett eleget utasításának, sőt hallgatólag elősegíti a tárgyalások ferde irányba történő terelését. Nem ért egyet a képviselőtestület jegyzőkönyvbe foglalt véleményével, nevezetesen, hogy a magyar gyermekek a német tannyelv bevezetésével nem fogják a magyar nyelvet kellően ismerni, és nem terheli meg túlságosan a község anyagi erejét a második tanító beállítása sem. Kifogásolja, hogy a községi iskola helyreállítása még nem történt meg és csak egy szükség tanteremben folyik a tanítás. Nem lát komolyságot és jószándékot az építkezés mielőbbi befejezésére. A német anyanyelvű lakosság állítólagos elmagyarosodási hajlamát nem ismeri el, mert a községben megalakulóban van a Volksbund helyi csoportja, tehát a nemzetiségi mozgalomnak talaja van. A belügyminiszterhez írt levelében ettől a mozgalomtól való félelme tűnik elő: A jelen rendkívüli nehéz viszonyokra való tekintettel mindenkép elkerülhetőnek vélem azt, hogy a községi iskolánál évek óta tartó tényleg botrányos állapotok a Volksbund oldaláról tétessenek panasz tárgyává . . ." Tekintettel arra, hogy reménytelennek látja azt, hogy rövid időn •belül a nemzetiségi oktatást megszervezzék, javasolja a belügyminiszternek, hogy a képviselőtestület önkormányzatát az 1886. évi XXII. tc. 61. §-a alapján függessze fel/' 1
