Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK A KÖZOKTATÁS ÉS MUNKÁSOKTATÁS TÖRTÉNETÉRŐL - Füzes Miklós: A nemzetiségi oktatás szervezési problémái a baranyai népiskolákban az 1923/24 - 1943/44 tanévekben

A pécsváradi járás főszolgabírója Geresd elutasító határozatának olkát abban látta, hogy a lakosság csaknem kivétel nélkül jól bírja a magyar nyelvet. Ennek előnyét számtalanszor tapasztalták, németségüket ennek ellenére megtartották, sőt a 'községben élő kevés magyart magukba olvasztották/' Lánycsókon ugyan elhatározták a B) típusú oktatás bevezetését az 1934/35. tanévre, de a megvalósítását elhalasztották a következő tanévre, mert a C) típusú oktatás tankönyveit már korábban beszerezték. Jelentést tett a főispán a miniszterelnök rendeletének megfelelően a közhangulatról is. Az áttérésre felhívott községeket majdnem kivétel nélkül olyannak tartotta, melyek a németesítő törekvésektől távol esnek és a Német Közművelődési Egyesület törekvéseit, legalábbis egyelőre általában elítélik.-'' Eredmények, tanulságok a statisztika tükrében A (kisebbségi tanítási nyelvű iskolák megszervezése az erről szóló jogi rendelkezések hatálya alá tartozó iskolákban néhány kivételtől eltekintve megvalósult. A Miniszterelnökség és a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium, valamint a főispán a számszerű bővítésre nem intézkedett. A minőségi kérdések, a típusok megoszlása azonban élénk érdeklődést és hosszú tevékenységsorozatot váltott ki A minőség ilyen irányú vizsgáltató érdekes rétegződésre mutat rá. Az oktatási típusok megoszlása : Tamév A B C Az időszak végére jelentős mértékben emelkedett a B) típusú iskolák száma és aránya a C) típus rovására. Az A) típusú iskolák száma és aránya nem jelentős Míg a rendszer első évében a C) típusú, addig az utolsó évben a B) és C) típusú kisebbségi oktatás vált a jellemzővé. A C) típusú iskolak csökkenésével szemben ellentétes tendencia is érvényesült. A kisebbségi oktatásba a későbben spontánul bekapcsolódó iskolák általában C) típusúak lettek. Fontos megállapításhoz juthatunk az iskolák jellege és tanítási nyelve szerinti vizsgálattal is. Az iskolák jellege szerinti megoszlás : Tanév Állami Községi Társasági R. kat. Ág. ev. G. kel. Ossz. 1924/25. 2 8 1 93 14 - 118 1937/38. 2 8 1 113 16 2 142 A g. kel. felekezeti iskolák csak az 1937/38. tanévben váltak kisebbségi tanmyelvűekké. Lényegesen növekedett a r. kat. felekezeti iskolák száma. A többlet jelentős részét a szerb, horvát, sokac,* vala m im t a német—sakac, német-horvát tannyelvű iskolák bekapcsolódása okozta, de találkoztunk német tannyelvű iskolákkal is, amelyek csak az utolsó években szerveződtek át kisebbségi iskolává. * A sokac nyelv a horvát nyelv egyik nyelvjárása. Forrásaink a részletezést következetesen lehetővé tették, ezért mi is ilyen bontásban közöljük. 1924/25. 1937/38. 3 3,5 % 6 4,3 % 26 22,0 % 72 50,7 % 89 75,5 % 64 45,0 %