Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK A KÖZOKTATÁS ÉS MUNKÁSOKTATÁS TÖRTÉNETÉRŐL - Füzes Miklós: A nemzetiségi oktatás szervezési problémái a baranyai népiskolákban az 1923/24 - 1943/44 tanévekben

A tanítás nyelve szerinti megoszlás az 7937/38. tanévben: Az iskolák száma Részarány A tanítás nyelve Német Sokac Szerb Horvát Vegyes 129 3 2 5 90,9 % 2,1 % 1.4 % 3.5 % (német-horvát, sokac) 3 2,1 % összesen : 142 100,0 % A német kisebbségi oktatási nyelv jelentette a túlsúlyt. A horvát, szerb, sokac tanítási nyelvű iskolák csak ebben a tanévben váltak kisebbségi tannyelvű iskolákká. Közülük A) típusú a lippói g. kel. és B) típusú mohácsi g. kel. felekezeti iskola. A többiek C) típusúak. A főispán szervező tevékenysége. Az átszervezésre sokkal több idő állt rendelkezésre, mint ahogy azt az előző rendszer esetében tapasztaltuk, A szervezés is körültekintőbb, alaposabb volt. A szervezők figyelme elsősorban a C) típusú kisebbségi iskolákra terjedt ki. A Miniszterelnökség előre meghatározta azoknak az iskoláknak a körét, melyek német tannyelvű egységes rendszerű iskolákká történő átszervezését kívánatosnak iartotta.

20 A főispán a várható döntések előrejelzése miatt a főszolgabírókkal ismertette az érdekelt iskolák névsorát, ők pedig 1936. év első hónapjaiban közölték észrevételeiket.

26 A baranyavári járásban Villánykövesd esetében a főszolgabírónak nem volt kifogása. A hegyháti járásban Barátúr, Kisbattyán, Mecsekfalu és Szágy r. kat. felekezeti iskoláinak átszervezését sem tartotta aggályosnak, mert lakosságuk többségének anyanyelve német. Gödre ugyan szintén német anyanyelvű lakosságú, de a községhez tartozó Vidákpuszta lakossága magyar, gyermekeik a tankötelesek lényeges hányadát adják, ezért úgy vélte, hogy a pusztai gyermekek kisebbségi oktatása nehézségbe ütközhet, ellenszenvet válthat ki. Hasonló a helyzet Mecsekjánosiban. A letelepedett és állandóan szaporodó bányászság a magyar lakosságai növeli és itt is található magyar nyelvű pusztai cselédség. Nagyhajmás törzslakossága is vegyes. A községben ág. ev. és r. kat. iskola működött. Az ág. ev. iskola eddig német, a r. kat. magyar tannyelvű volt. Utóbbiba járatták gyermekeiket azok, akik magyarul akarták gyermekeiket tanítani. A r. kat. vallású lakosság is vegyes anyanyelvű, de a kimutatott nemzetiségi megoszlást tévesnek tartotta. Kisvaszar lakossága erősen •magyarosodik. Korábban több ízben kezdeményezték a B) típusú oktatás bevezetését, de a lakosság tiltakozott ellene. Úgy vélte, hogy a lakosság a magyar tannyelvű iskola fenntartását kívánja. A pécsi járásban lévő Liptód Iskolájának átszervezését ,,. . . bármennyire sajnálatos is egy C) típusú iskola átszervezése . . ." nem kifogásolta, mert a község lakossága teljesen német anyanyelvű. Mecsekrákos, Orfű, Nagykozár és Olasz községek iskoláinak átalakítását nem tartotta kívánatosnak. Mecsekrákoson és Orfűn a német tankötelesek száma kicsi és //. Az egységes (vegyes) oktatási rendszer megvalósítása