Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK A KÖZOKTATÁS ÉS MUNKÁSOKTATÁS TÖRTÉNETÉRŐL - Füzes Miklós: A nemzetiségi oktatás szervezési problémái a baranyai népiskolákban az 1923/24 - 1943/44 tanévekben

A helyi önkormányzatok jelentős részét az oktatási rendszer fennállásának utolsó éveiben sem sikerült meggyőzni az A) és a B) típusok előnyös voltáról. A hegyháti járás főszolgabírója jelentette, hogy Barátúr, Kisbattyán és Mecsekfa/u községekben az átszervezés meghiúsultnak tekinthető. A hitközségek képviselő testületei az átszervezés elől, mindhárom helyen elzárkóztak annak ellenére, hogy az egyházi főhatóság és a főszolgabíró tudomásukra hozta, hogy az áttérés ,,. . . felsőbb tekintetből . . ." 'kívánatos. Az elutasítás után a főszolgabíró összehívatta a szülőket és azok kierőszakolt megnyilatkozásaik felhasználásával akarta a képviselőtestületeket más elhatározásra bírni, de ez a módszer sem volt eredményes. A B) típus bevezetése ellen a szülők egyhangúlag tiltakoztak. Az eredménytelenséget a főszolgabíró (és ezt tartalmazzák az egyházközségek képviselőtestületeinek jegyzőkönyvei is) a környéken működő A) és B) típusú iskolákban szerzett igen rossz tapasztalatoknak tulajdonította. Az A) típusú iskolákban a tanulók magyarul egyáltalán nem, a B) típusú iskolákban csak néhányan sajátítják el megfelelően a magyar nyelvet. Több olyan iskola is van, ahol a tanulók egyik nyelvet sem sajátították el. A C) típusú iskolákban a gyermekek a német nyelvben is teljes jártasságot szereznek, mert a vallásoktatás is ezen a nyelven történik. Naponta foglalkoztatják őket németül is. Hozzájárult az elzárkózáshoz a tanítóválasztás gyakorlata. Több helyen tudatosan legtöbbször azért választottak felettes hatoságaik véleménye ellenére is az iskolafenntartók olyan tanítót, aki németül nem is tudott, hogy a magyar nyelvű oktatást evvel is kikényszerítsék. Tapasztalataik szerint a német ajkú, vagy németül is beszélő tanító önkéntelenül is hajlamos arra, hogy a tanulókkal németül beszéljen, németül magyarázzon, így kikerülhetetlen, hogy a tanulók is többet beszéljenek németül, a magyar nyelvtudásuk így hiányos lesz. A hiányos magyar nyelvtudás ebben az esetben szerintük még a C) típusú oktatás esetében is bekövetkezik. Hangoztatták, hogy egyenesen azért választanak magyar tanítót, hogy az ne tudjon a tanulókkal németül beszélni, önmagukkal kerülnének szembe, de a tanítót is lehetetlen helyzetbe hoznák, ha most azt kívánnák tőle, hogy németül tanítson

J1 A pécsi járás főszolgabírója Mecsekrákos és Orfü esetére mondta, hogy az átszervezés további erőszakolása eleve eredménytelenségre lenne ítélve és még avval a káros következménnyel is járna, hogy az eddigi fele-fele arányú németmagyar lakosság közötti egyensúlyt, az iskolatípus erőszakos megváltoztatásával felborítanák. A magyarság a német anyanyelvű lakosság előnybe helyezését látná az intézkedés mögött. Az egyházközségek képviselőtestületeinek jegyzőkönyvei mindezeken felül a gazdasági életben való részvétel nehézségeire (piac keresés) és Pécs közelségére hivatkoznak. „Tiszában vannak avval, hogy a magyar kisebbségek között az elégedetlenség szítása honnan ered és azzal mi az illetők célja, ezért - mint az utóbbi 10 év alatt több ízben — most is kitartanak eredeti elhatározásuk mellett, ettől eltántorítani magukat nem engedik, hanem mindig szem előtt tartják bevándorolt őseik magatartását, akik jóban-rosszban kitartottak magyar hazájuk mellett. . ." A főispán a fentebb írtakat jelentette a miniszterelnöknek. Reagálása csak anynyi volt, hogy kétségbe vonta a szülők teljes körű részvételét. Felhívja ezért a főszolgabírókat, hogy az illetékes egyházi elnökökkel egyetérésben újból hivassák össze a szülőket, ismertessék velük a vallás és közoktatásügyi miniszter kívánságát és hívják fel őket határozathozatalra.