Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

TANULMÁNYOK A PÉCSI IRODALMI ÉLETRŐL - Huber Kálmánné: A Pannónia folyóirat története

lom viszonyát taglalva Petőfi azon korai fölismeréséből indul ki, hogy az irodalom nem játék, s a toll komoly harci eszköz. Az író a közönség nyitott szeme, az emberiség agyveleje. . . (Két mondattal később) Újra éled a harc Ady-val. Nem feszélyezi osztályérdek, egyetlen magyar bűnt sem hallgat el. Maga is dzsentri, de gyökeresen magyar. Falusi gazdaivadék, ismeri s már ugyanolyannak festi a nép sorsát, mint később a falukutatók. . . Kodolányi János erdőtanácsos fia, van kincstári jómód, nagy park. De különvált szülők. S neki egyre betegebben botladozik a lába. Mankóra szorul, szégyelli az apja. Ormányság, hajdúság, egybeölelt két országszél gyermekkori tájai. . . Darvas József arra ad példát, hogy - Egy parasztcsalád — történetét is meg lehet írni" stb. négy nyomdai oldalon keresztül. Történetesen ezzel az írással zárul a Pannónia utolsó száma. Van benne valami jelképes. Tovább már nem is lett volna szabad fenntartani, vagy a nevét kellett volna megváltoztatni. A Krónika rovatot 1939-ben nyitották összefüggésben az új szerkesztői szemlélettel. Ezidőtől rendszeresen tájékoztatott minden eseményről, amely az egyetem falai között zajlott, vele kapcsolatban állt. Kitüntetések, kinevezések, áthelyezések, ünnepségek, pályázati eredmények, tanulmányutak, tudományos ülésszakok, előadások, vendégek, egyetemi folyóiratok ismertetése a rovat tartalma. Tájékoztatott az egyetemi tanárok vezetésével és közreműködésével végzett ismeretterjesztő munkáról. A széles körből vett híranyag segítségével megmenekül az érdeklődő o helyi újságok és az egyetemi évkönyvek átböngészésétől, ha az egyetem 19391943 közötti életéről kíván tájékozódni. A Figyelő rovatban a tanulmányoknál rövidebb cikkekben újonnan megjelent könyvek kritikái, kiegészítései kaptak helyet. A Tudósítások érdekes újdonságokról adtak hírt, mint pl. a zuhanó repülőgépe!' pilótáin végzett élettani megfigyelésekről, az influenza problémáról, a gezarolról Az Új Könyvek a folyóiratnak küldött könyveket sorolta fel. ///. A folyóirat korszakai Egyetemi lap szerkesztője csak ritkán rendelhet meg írást a lapnak. Elsősorban a kiváló, vagy színvonalas disszertációk, rektori székfoglalók, magántanári értekezések, kongresszusokon, tudományos üléseken elhangzott előadások megjelentetése a feladata. Primer irodalom helyett szekunder anyagból válogathat. Ennek ellenére a Pannoniában határozott elképzelések keresztülvitele tapasztalható és ezek három korszakra tagolják a nyolc évfolyamot. Az első 1935-től 1937-ig a Pannónia-kutatást, a második 1938-tól 1940-ig a szellemtörténeti irányzatot szolgálta. A harmadikat a kényszer szülte. A bölcsészkar távozása után a lap a természettudományok művelésére tért át és ismeretterjesztő stílusa, vegyes cikkei miatt már nem hasonlított önmagára. Az Élet és Tudomány és az egyetemi híradó együttes szerepét töltötte be. A Pannoniát szellemtörténeti és nem régészeti vagy természettudományos folyóiratként tartja számon az utókor. Ezt a minősítést bizonyára azért kapta, mert amikor szélesebb körben terjesztették, valóban ennek az irányzatnak volt a fóruma. A Pannoniában közel 140 hosszabb tanulmány jelent meg. Ebből a Pannónia-kutatás körébe hozzávetőlegesen 30, nyelvészet, irodalomtudomány, történelem és művelődéstörténeti tárgykörben 70, orvos-, jog-, közgazdaságtudomány körébe 40 sorolható.