Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

TANULMÁNYOK A PÉCSI IRODALMI ÉLETRŐL - Huber Kálmánné: A Pannónia folyóirat története

Társasággal való kooperációját a Kar kívánatosnak tartja; 3. Ezt a rendelkezésre álló évi 6 számból harmadolni kívánja úgy, hogy az évenként megjelenő hat fü­zetből két füzet szépirodalmi, kettő hittudományi és jogtudományi és kettő orvos­természettudományi irányú." 311 Birkás Géza javaslatára megválasztották az új szerkesztőt, Gorka Sándort, ő a biológiai intézet igazgatója. A legnagyobb tekintélynek örvendett az egyetemen és a városban. A bizalom azért is fordult feléje, mert hosszú éveken keresztül a Ter­mészettudományi Közlönynek volt a felelős szerkesztője.'" A Janus Pannonius Társasággal létrehozandó kooperáció kérdése végleg lekerült a napirendről, amikor 1941. áprilisában megjelent a Sorsunk, a Társaság közmű­velődési és irodalmi folyóirata. Ezután már nem lehetett kétséges két dolog: az egyetem folyóiratát a város már nem támogatja, és a Pannoniából teljesen kimarad a filozófia, irodalomtudo­mány. Az új szerkesztő ennek ellenére nem kívánt változtatni a folyóiraton. Bemutat­kozó cikkében ezt azzal indokolta, hogy „nagyérdemű előde a szerkesztésben a követendő irányt oly szakavatott pontossággal kitűzte, hogy azt szemmeltartva, tel­jes biztonsággal csak előre haladhat". 1941-1943 között már csak 4 füzet jelent meg. Az 1941 42-es összevont 7. évfo­lyamban kettő és 1943-ban is kettő. Míg 1940-ig a folyóirat a címlapon feltüntetett időben, addig 1941 után már közel egy éves eltolódással jelent meg. A folyóirat megszűnésének közvetlen oka nem egyetemi tanácsi határozat, ha­nem Gorka Sándor halála volt. A lap szomorú érdekessége, hogy az 1943. év má­sodik és egyben utolsó füzetében adja hírül az egyetem a szerkesztő halálát. Gor­ka Sándor 1944. április 10-én halt meg. 41 A füzet már nyomdában volt, amikor a szerkesztő meghalt. A már kinyomtatott lap elejére 2 betétlapot kötöttek utólag. Az egyikre Gorka Sándor arcképe került, a másik lap mindkét oldalára a nekro­lóg. Az egyetem ezután már nem tett kísérletet a lap további fenntartására. A Pannónia és szülőanyja, a bölcsésztudományi kar teljesítette feladatát: utó­dokat állított maga helyett. Szinte bizonyos, hogy a Sorsunk nem 1941-ben, ha­nem sokkal később indul meg, ha a bölcsészkar Pécsett marad. Az is köztudott, hogy a Dunántúl értékeinek megmentésére létrehozott Dunántúli Tudományos In­tézet alapításában benne volt a bölcsészkar pótlásának a szándéka is.' 4i 6. A FOLYÓIRAT ANYAGI ALAPJÁT külső támogatások biztosították. A város pol­gármestere 1500 P, a vármegyei alispán 400 P, a pécsi pénzintézetek igazgatója 1000 P, a VKM. 1000 P, összesen 3900 P támogatást ajánlott fel. Az egyetem a ma­ga részéről csupán a Dunántúl nyomdánál „egyetemi nyomda" névhasználatért adott 5 ív ingyenes nyomtatási lehetőségét engedte át a lapnak.' 1 Érdemes összehasonlítani az összeget a Debreceni Szemle megindításakor fel­ajánlott városi támogatással. A szerkesztők 1926. december 18-án a Városi Tanács Törvényhatósági Bizottságának kérelmet nyújtottak be a folyóirat ügyében. Nem­sokára megszületett a határozat, amely szerint a város házipénztárából a folyó­irat szerkesztőségének évnegyedenként előre kifizetendő 3200 P segélyt biztosított, összesen évi 12 800 P-t. A síkeres előfizetőtoborzás után ezt az összeget maguk a szerkesztők kérték 5000 P-re lecsökkenteni. A Pannónia támogatói már 1936-ban úgy látták, nem olyan lap született, amit vártak. A majdnem kizárólag idegen nyelven megjelenő archeológiai tárgyú köz­leményekkel teli folyóirat nem váltotta be reményeiket. Prinz Gyulának perelnie

Next

/
Oldalképek
Tartalom