Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

TANULMÁNYOK A PÉCSI IRODALMI ÉLETRŐL - Huber Kálmánné: A Pannónia folyóirat története

Társasággal való kooperációját a Kar kívánatosnak tartja; 3. Ezt a rendelkezésre álló évi 6 számból harmadolni kívánja úgy, hogy az évenként megjelenő hat füzetből két füzet szépirodalmi, kettő hittudományi és jogtudományi és kettő orvostermészettudományi irányú."

311 Birkás Géza javaslatára megválasztották az új szerkesztőt, Gorka Sándort, ő a biológiai intézet igazgatója. A legnagyobb tekintélynek örvendett az egyetemen és a városban. A bizalom azért is fordult feléje, mert hosszú éveken keresztül a Természettudományi Közlönynek volt a felelős szerkesztője.'" A Janus Pannonius Társasággal létrehozandó kooperáció kérdése végleg lekerült a napirendről, amikor 1941. áprilisában megjelent a Sorsunk, a Társaság közművelődési és irodalmi folyóirata. Ezután már nem lehetett kétséges két dolog: az egyetem folyóiratát a város már nem támogatja, és a Pannoniából teljesen kimarad a filozófia, irodalomtudomány. Az új szerkesztő ennek ellenére nem kívánt változtatni a folyóiraton. Bemutatkozó cikkében ezt azzal indokolta, hogy „nagyérdemű előde a szerkesztésben a követendő irányt oly szakavatott pontossággal kitűzte, hogy azt szemmeltartva, teljes biztonsággal csak előre haladhat". 1941-1943 között már csak 4 füzet jelent meg. Az 1941 42-es összevont 7. évfolyamban kettő és 1943-ban is kettő. Míg 1940-ig a folyóirat a címlapon feltüntetett időben, addig 1941 után már közel egy éves eltolódással jelent meg. A folyóirat megszűnésének közvetlen oka nem egyetemi tanácsi határozat, hanem Gorka Sándor halála volt. A lap szomorú érdekessége, hogy az 1943. év második és egyben utolsó füzetében adja hírül az egyetem a szerkesztő halálát. Gorka Sándor 1944. április 10-én halt meg.

41 A füzet már nyomdában volt, amikor a szerkesztő meghalt. A már kinyomtatott lap elejére 2 betétlapot kötöttek utólag. Az egyikre Gorka Sándor arcképe került, a másik lap mindkét oldalára a nekrológ. Az egyetem ezután már nem tett kísérletet a lap további fenntartására. A Pannónia és szülőanyja, a bölcsésztudományi kar teljesítette feladatát: utódokat állított maga helyett. Szinte bizonyos, hogy a Sorsunk nem 1941-ben, hanem sokkal később indul meg, ha a bölcsészkar Pécsett marad. Az is köztudott, hogy a Dunántúl értékeinek megmentésére létrehozott Dunántúli Tudományos Intézet alapításában benne volt a bölcsészkar pótlásának a szándéka is.'

4i 6. A FOLYÓIRAT ANYAGI ALAPJÁT külső támogatások biztosították. A város polgármestere 1500 P, a vármegyei alispán 400 P, a pécsi pénzintézetek igazgatója 1000 P, a VKM. 1000 P, összesen 3900 P támogatást ajánlott fel. Az egyetem a maga részéről csupán a Dunántúl nyomdánál „egyetemi nyomda" névhasználatért adott 5 ív ingyenes nyomtatási lehetőségét engedte át a lapnak.'

1 Érdemes összehasonlítani az összeget a Debreceni Szemle megindításakor felajánlott városi támogatással. A szerkesztők 1926. december 18-án a Városi Tanács Törvényhatósági Bizottságának kérelmet nyújtottak be a folyóirat ügyében. Nemsokára megszületett a határozat, amely szerint a város házipénztárából a folyóirat szerkesztőségének évnegyedenként előre kifizetendő 3200 P segélyt biztosított, összesen évi 12 800 P-t. A síkeres előfizetőtoborzás után ezt az összeget maguk a szerkesztők kérték 5000 P-re lecsökkenteni. A Pannónia támogatói már 1936-ban úgy látták, nem olyan lap született, amit vártak. A majdnem kizárólag idegen nyelven megjelenő archeológiai tárgyú közleményekkel teli folyóirat nem váltotta be reményeiket. Prinz Gyulának perelnie