Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

TANULMÁNYOK A PÉCSI IRODALMI ÉLETRŐL - Huber Kálmánné: A Pannónia folyóirat története

odott. emiott azonban a pécsi hatóságok és intézmények által rendszeresen felajánlott anyagi támogatás megvonása fenyegette a folyóiratot. Pécsett ugyanis érthető okokból nem tartják kívánatosnak, hogy az egyetemi folyóiratban német nyelvű közlemények jelenjenek meg. E felfogásnak befolyásos budapesti körökben is van képviselője." A két ellentétes elképzelés visszavezet az alapproblémához. Nem lehet a mecénások és az egyetemi karok érdekeit egyszerre szolgálni. öt év tapasztalatának birtokában így nyilatkozott Holub József professzor: „Ilyen folyóiratnak szinte lehetetlen egységes színt, jelleget adni. Megvallom, hogy magam előtt sem áll tisztán a felelet arra a kérdésre, milyennek is kell tehát lennie ilyen egyetemi folyóiratnak. . . . csak abban az esetben foglalkozzunk komolyan a folyóirat fenntartásával, ha annak szellemi képét úgy sikerül kialakítanunk, hogy méltó legyen az egyetemünkhöz és értéket jelentsen szűkebb pátriánk részére épp úgy, mint az egyetemes magyar művelődés szempontjából."'

15 1939-40-ben egyetlen szerkesztője volt a lapnak: Halasy-Nagy József. Kerényi Károllyal 1938 után nem találkozunk a lapban. Tartózkodásának oka nyilvánvalóan az archeológiai tanulmányok háttérbe szorítása volt. 5. A BÖLCSÉSZKAR TÁVOZÁSA UTÁN a Pannónia nem hirtelen szűnt meg, hanem lassan és fokozatosan elsorvadt. Része volt benne a háborúnak, de közvetlenebb oka mégis a bölcsészkar áthelyezése volt. Az 1940. évi XXVIII. t. c. kényszerű szüneteltetésre ítélte Pécsett a bölcsésztudományi és Szegeden a jogtudományi kart. Az 1940/41-es tanévet még Pécsett fejezték be, de már megkezdődött a felszámolás. A tanárok nagyrésze Szegedre került, néhányan pedig elfogadták az újjászervezett kolozsvári egyetem meghívását. Ezzel egyidejűleg ,a katedrákról és tantermekből, az előadások dobogóiról eltűntek a legjobb magyar előadók, annál több birodalmi német tanár és művész látogatott el Pécsre. A horogkeresztes lelvény új intézmények homlokára került, óvoda, kisiskola, középiskola, internátus és német tudományos intézet létesült. Terveket szőttek, melyekkel hazánk földje: Baranya, Somogy és Tolna »Schwäbische Türkei« néven »Gau-ként« a német birodalom szoros tartozékává lett."*

1 A Dunántúlt nagy veszteség érte egyetlen egyetemének megszüntetésével. Hiába volt a tiltakozás, a felterjesztés, melyben kimutatták, hogy a bölcsészkar fenntartása nem kerül többe, mint egy középiskoláé, hogy mindössze évi 50 000 pengőt takarít meg az államháztartás, a megszüntetés befejezett tény volt.'

1

'' Birkás Géza, az igazgatótanács elnöke lemondott, s egyúttal Halasy-Nagy József szerkesztő felmentését is kérte az egyetemi tanácstól."' Mindketten Szegedre nyertek kinevezést. „Tekintettel azonban arra, hogy a szerkesztő a múlt ősszel (1940), nem számítva a bölcsészeti kar feloszlatására, már a nyomdával kiszedetett bizonyos közleményeket a Pannónia számára; bízza meg őt, hogy a kiszedett anyagból még ő adjon ki egy füzetet." Az engedély megszületett, s így jelent meg az 1940. évi pótfüzet, amelyen utoljára szerepelt Halasy-Nagy József neve.'

1

' A folyóirat további sorsáról több hónapig elhúzódó vita folyt. Voltak, akik a Janus Pannonius Társasággal közösen szerették volna kiadni, hogy biztosítsák az olvasók és a város anyagi támogatását. Mások viszont féltették a lap tudományos színvonalát, ha kikerül az egyetem hatásköréből. 1941. április 23-án a jogi karorj kimondták: „alapos eszmecsere után a Kar úgy határozott, hogy a Pannónia folyóiratnak önálló egyetemi folyóiratként való fenntartását és további megjelentetését mindenképpen szükségesnek tartja és szükség esetén anyagilag is kész támogatni".

,,fi 1941. április 25-én az orvosi kar is döntött: „1. A Pannónia folyóirat mint az egyetem folyóirata tartassék fenn; 2. A Pannónia folyóiratnak a Janus Pannonius