Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

TANULMÁNYOK A PÉCSI IRODALMI ÉLETRŐL - Huber Kálmánné: A Pannónia folyóirat története

A címlap belső oldalán, - a verzón — kék nyomással a szerkesztőbizottság névsora, a szerkesztőség címe, az igazgatótanács és az egyes számok munkatársai szerepelnek. A lap célját és a kiadóját nem tünteti fel. Magáról mindössze ennyit árul el: ,,A Pannónia évenként tíz számban, július és augusztus kivételével havonként jelenik meg. Előfizetési díja évi 10 P., jogi személynek, iskoláknak, könyvtároknak évi 20l P. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Pécs, Rákóczi út 80. A központi egyetem épülete. Csekkszámla: Pécsi Takarékpénztár 23.317 sz. Pannónia folyóirat, Pécs". Füzetár nincs feltüntetve. Egészen az ötödik évfolyamig a folyóirat céljáról és kiadójáról nem tájékoztatta olvasóit. A hátsó borítón a Pannónia-könyvtárban megjelent füzeteket sorolták fel. A sorozat a jelentősebb tanulmányok különlenyomata, amelyből összesen 80 kötet jelent meg.

26(3 Az utolsó szám kivételével mindvégig jó minőségű papíron, gondos nyomdai munkával készült. A Pannoniának 1935—1943 között nyolc évfolyama volt. Nem kilenc, mert 1941 42ben összevont évfolyam jelent meg. összesen 24 füzete és 1 pótfüzete volt. 1935— 1938 között 1-10-ig, 1939-től 1943-ig 1 —4-ig számozták a füzeteket. Évenként 20 és 26 közötti ívszámon, füzetenként 300 példányban jelent meg.

2

' Az indulás után nemsokára, 1936. január 1-vel Koltay-Kastnert a római Magyar Intézet igazgatójának nevezték ki. Halasy-Nagy József bölcsészkari dékán 1935. november 19-én előterjeszti a tanácsnak, hogy Koltay-Kastner várható távozása miatt új szerkesztőt bízzon meg a lap ügyeinek intézésével. Az egyetemi tanács úgy határozott, hogy az alapító szerkesztőt meghagyja tisztében, de egy másodikat is megbíz a teendőkkel. Az előterjesztés 4. pontjában olvasható, ,,hogy a római Magyar Intézet költségvetésében is állnak majd rendelkezésére a folyóiratnak nemzetközi fejlesztését biztosító anyagi eszközök". Koltay-Kastner szerkesztői tisztségének megtartásával kívánták ezt a lehetőséget kiaknázni és elérni, hogy a folyóirat Olaszországban is ismertté váljon.

28 Ezért jelent meg 1936-ban a Pannónia Pécs—Róma kiadási hellyel. Második szerkesztőnek először Klemm Antal bölcsészkari professzort kérték fel, de visszautasította. Majd Mansfeld Géza orvoskari prorektort, aki elhárította, „mivel azt hinnék, hogy a Pannónia ezután nem szellemtörténeti folyóirat, hanem természettudományos". Végül Prinz Gyulát a földrajzi intézet vezetőjét kérték fel, aki el is vállalta a feladatot.'

29 Prinz Gyula 1937. február 23-án kéréssel fordult az egyetemi tanácshoz, „határozza el, hogy a Pannónia szerkesztési és kiadási ügyeinek vezetésére az eddigi szerkesztők mellé a szerkesztőbizottság tagjaiul megválasztja Halasy-Nagy Józsefet és Kerényi Károlyt. . . a négy szerkesztőségi tag mindegyike külön csoportot képvisel. Koltay-Kastener professzor úr a magyar—olasz kultúrkapcsolatokat képviseli, Prinz Gyula a természettudományi részt szerkeszti és a közös ügyeket vezeti, Halasy-Nagy professzor úr az összes szellemtudományi részt, Kerényi profeszor úr pedig a folyóirat tengelyét alkotó Pannónia kutatási kérdéseket".

30 A valóságban arról lehetett szó, hogy egyedül, „társadalmi" munkában kellett a szerkesztést és az adminisztrációt végeznie. A szerkesztő díjazását csak később vezették be. A kérelmet a tanács 1937. március 18-án „rövid eszmecsere" után elfogadta. Ebben az iratban található egy érdekes felszólalás. „Dr. Gorka Sándor orvoskari dékán kéri, hogy a Pannónia folyóirat keletkezéséről, valamint célkitűzéseiről a karok részletesen tájékoztassanak." Rendkívül figyelemre méltó, hogy az egyik legnagyobb tekintélyű professzor — a lap későbbi szerkesztője — nem ismeri a harma-