Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

TANULMÁNYOK A PÉCSI IRODALMI ÉLETRŐL - Horváth Veronika: Fejezetek a Janus Pannonius Irodalmi Társaság történetéből

A munkásság, amely szinte teljesen megtöltötte a színházat, mindvégig feszült érdeklődéssel követte a szónokot. Méltán ünnepelte a közönség Fábián Eszternek, a színház drámai hősnőjének művészetét, jki ezúttal Ady-verseket és székely népballadákat szavalt. A Zsolnay-gyár vegyeskarának jól sikerült énekszámai az előadás előtt és végén megérdemelt tapsot arattak." Az 1943. december 19-i Munkásmatiné előkészületeiről és előadójáról, valamint a jelentős irodalmi eseményről a pécsi sajtó vonatkozó publicisztikai írásaiból idézek. Dunántúl, 1943. december 11.: ,,A Janus Pannonius Irodalmi Társaság második Munkásmatinéja iránt már eddig igen nagy érdeklődés nyilvánult meg Pécs munkásságának részéről. Az előadó ezúttal Bárdosi Németh János lesz, az ismert dunántúli író, aki nemrég jött városunkba. Szombathelyről jött, ahol igen szép és értékes irodalmi munkásságot fejtett ki, mint az írott Kő egyik szerkesztője. Szellemi honvédelem címen tartja meg előadását vasárnap de. fél 11 órai kezdettel a Nemzeti Színházban. Az előadás igen érdekes problémákat vet fel, rámutatva arra, hogyan kapcsolódtak bele íróink irodalmunk minden korszakában a magyar problémák sorsközösségébe . . ." Dunántúl, 1943. december 12.: ,,Bárdosi Németh János lesz a Janus Pannonius Irodalmi Társaság második Munkásmatinéjának előadója. Az a széleskörű érdeklődés, amely az első Munkásmatinét kísérte, a Janus Pannonius Irodalmi Társaságot is elkötelezte arra, hogy köve'.kező előadásait a lehetőség szerint még ünnepélyesebb keretek között rendezze meg. Következő előadóul a neves dunántúli költőt, Bárdosi Németh Jánost kérte fel, aki Szellemi honvédelem címmel tart igen érdekes előadást. Nagy íróink példájával bizonyítja, hogy irodalmunk minden korszakában elsősorban nemzeti gondolat szolgálata volt az író igazi célja, s ezért a célért mindenkor a legnagyobb és legnemesebb áldozatot hozta . . ," Pécsi Napló, 1943. december 19.: „Bárdosi Németh János előadása a színházban. A Janus Pannonius Irodalmi Társaság második Munkásmatinéja ma, vasárnap de. fél 11 órakor fog lezajlani a Nemzeti Színházban. Az előadó személye, valamint az előadás tárgya egyaránt magyarázzák azt a nagy érdeklődést, amely már eddig megnyilvánult a munkásság részéről. Szellemi honvédelem címmel ad elő az illusztris dunántúli költő, aki nemrég jött Pécsre, és máris igen nagy szerepet játszik városunk kulturális és társadalmi életében. Előadásában irodalmunknak kimagasló egyéniségeit mutatja be, akik nemzeti életünk legválságosabb korszakaiban ragyogó példát mutattak az irodalomnak nemzeti eszmékkel való állandó, bensőséges kapcsolatára . . ."' Dunántúl, 1943. december 22. — ,,Bárdosi Németh János előadása a Janus Pannonius Irodalmi Társaság Munkásmatinéján. — Vasárnap de. tartotta a Nemzeti Színházban a Janus Pannonius Irodalmi Társaság második Munkásmatinéját, amelynek műsorán Bárdosi Németh János a Szombathelyről nemrég ide helyezett neves dunántúli költő Szellemi honvédelem címen tartott nagysikerű előadást. Az új magyar irodalmi szellemtől átfűtött előadásban azt mutatta ki Bárdosi Németh János, hogy a magyar író a magyar sors különös tragikuma folytán minden korban az őrző szerepét töltötte be... A költő példákkal mutatta be a magyar írónak ezt a tevékenységét. A magyar irodalom több mint irodalom — mondotta előadása során — a szellem ügye és ugyanakkor a nép ügyének szolgálata. Nálunk az irodalom mindig politikai feladatot is vállalt, és mindenkor ez a közös találkozás szülte a magyar szellem legmélyebb és legidőtlenebb alkotásait. A mindvégig nagy érdeklődést keltő előadás keretében Fábián Eszter, a Nemzeti Színház illusztris művésznője Ady, Petőfi és Tompa verseket, valamint Katona Bánk bánjából részleteket adott elő. Bicskei Károly színművész pedig Kölcsey és Berzsenyi néhány versének művészi elmondásával aratott komoly sikert. A Munkásmatiné énekszámait ezúttal a Dohány-gyári Munkások Dalköre szolgáltatta Szentkereszti Elemér karnagy vezetésével, igen ízlésesen alkalmazkodva a komolyhangú irodalmi előadáshoz." Az 1944-es évben a társaság legjelentősebb eseményeit változatlanul a Munkásmatinék jelentették. A január 9-i Munkásmatiné szokott helyén, a Nemzeti Színházban vasárnap de. fél 11 órakor telt ház előtt zajlott le. Az előadás sikerének bizonyítéka, hogy a jegyek már 10 nappal korábban elkeltek. A január 9-i Munkásmatiné programjának mottójául a következőket lehetne írni: ,,A szenvedő világ az emberi szellemtől várja a megújhodást". E gondolat jegyében tartotta meg Vörös 17. B. Helytörténetírás 1979 257