Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

TANULMÁNYOK A PÉCSI IRODALMI ÉLETRŐL - Horváth Veronika: Fejezetek a Janus Pannonius Irodalmi Társaság történetéből

A kísérőműsor is Ady halhatatlan költészetének áldozott. A Pécsi Dalárda Ma­ros Rudolf vezényletével Kodály: Fölszállolt a páva c. kórusművét adta elő. Zsúfolt nézőtér előtt folyt le a negyedik előadás is 1943. március 7-én. Ezt a Munkásmatinét különösen nagy érdeklődés és siker kísérte. A közönség meleg tapssal ünnepelte Makay Gusztávot, a tudós előadót, aki A ma költői címmel Er­délyi József, Illyés Gyula, József Attila és Szabó Lőrinc költészetét ismertette. „Napjaink költészetének ezen képviselői korunk összes kérdéseit (polgári-, mun­kás-sors) pályafutásukhoz hű tolmácsolásban adják: mindegyikük egy-egy sajátos életformát képvisel""' 5 - mondotta többek között az előadó. A kor nagyjainak verseit a Pécsi Nemzeti Színház művészei szólaltatták meg : Fá­bián Eszter és Nádai Pál, akik gyakori előadói voltak a Janus Pannonius Irodalmi Társaság rendezvényeinek. A társaság az évadzáró előadás ünnepélyességét és eszmei jelentőségét azzal is hangsúlyozni kívánta, hogy március 15-e nemzeti ünnepével kapcsolta egybe. A március 14-én megtartott Munkásmatiné március 15-e ünnepének hangulatában folyt le. A színház zsúfolásig megtelt nézőtere számára Takáts Gyula Petőfi költé­szetéről tartott lelkes előadást, Bardóczy István és Ross József színművészek pedig Petőfi-verseket mondtak. A Petőfi előadásról a Pécsi Napló ezeket írta: „Pécs, március 16. Vasárnap de. fél 11 órakor tartotta a Janus Pannonius Irodalmi Társa­ság ezidei utolsó népies irodalmi délelőttje! a színházban, mely ez alkalommal ünnepi kön­tösben várta közönségét. A színpad előtere, a páholysorok és az erkély nemzeti színű dra­périákkal volt díszítve. A rendezőség helyes érzékkel a nap témájául Petőfi költészetét jelölte ki. A 48-as idők egyik legkiemelkedőbb szelleméről, Petőfi Sándorról és örökéletű költésze­téről Takáts Gyula, a fiatal magyar költőgeneráció e markáns értéke tartott nagyon szép elő­adást, melyben Petőfi egyéniségét, de költészetét is izzó szavakkal jellemezte. . ." A Munkásmatinék a társaság életében egyre nagyobb szerepet töltöttek be. A súlyos gazdasági helyzet és az infláció következtében a 30 filléres helyárak 80 fil­lérre emelkedtek. A rendezvények népszerűségét azonban mi sem bizonyítja job­ban, mint az, hogy az áremelkedés ellenére is állandóan zsúfolt nézőtér előtt foly­tak az előadások. A pécsi sajtó már november hónapban felhívta a figyelmet a társaság soron kö­vetkező, évadnyitó december 5-i Munkásmatinéjának programjára. A Dunántúl 26-i száma már hírül adja, hogy december 5-én az országos nevű író, Féja Géza láto­gat el Pécsre, aki országos írói körútja során oly nagy sikert aratott. A pécsi munkásság részéről nagy volt az érdeklődés a közelgő előadás iránt, hiszen Féja Géza írói és publicisztikai munkássága során úgy ismerhette meg a munkásság, hogy elsősorban a dolgozó néprétegeket érintő problémákkal foglal­kozott. A Városház épületében és az Idegenforgalmi Irodában a nagy érdeklődésre való tekintettel csak korlátozott számban lehetett jegyet kapni az előadásra. A december 5-i Munkásmatinéról a Dunántúl, december 6-i számában reagált: „Pécs, december 6. — Az országos-nevű író előadását mindvégig osztatlan érdeklődés kí­sérte a pécsi Nemzeti Színházban a Janus Pannonius Irodalmi Társaság által rendezett Mun­kásmatinén. Bevezetőül dr. Fischer Béla, a társaság elnöke üdvözölte az egybegyűlt munkás­ságot szíves szavakkal. Majd Féja Géza előadása következett. Beszéde során a magyar irodalom hősi korszakait mutatta be, mindig egy-egy kimagasló példával szemléltetve azt a bántó közönyt, amely az igazán kiváló író-egyéniségek útját kí­sérte. Szembeállította a Kazinczy, Tolnai Lajos és Ady Endre egymásután következő meg­újuló és mindig egyforma fogadtatását a hivatalos kritika oldalán azoknak az íróknak bál­ványozásával, akik sohasem a magyar lélek ősi élményeiből táplálkoztak. A »nagy vállalko­zásokról" beszélt, művészeink sok ideig hiábavalónak látszó küzdelmeiről, s arról, hogy ezek a küzdelmek most fognak gyümölcsöt hozni: a magyar lélek egészséges ösztöne egyre in­kább bennük látja meg a valódi és neki való értékeket. . .

Next

/
Oldalképek
Tartalom