Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

TANULMÁNYOK BARANYA-PÉCS ZENETÖRTÉNETÉRŐL - Vargha Dezső: Adatok a Pécsi Dalárda történetéhez

F. S. Hölzl székesegyházi karnagy és az 1847-es dalárda alapítója gyászjelentése 1884. aug. 18. A másik nagy hagyomány az egyházi zenekultúra volt ebben az időben. Pécs különösen szerencsésnek mondhatta magát ebben is. 1780-ig, a szabad királyi városi rang elnyeréséig püspöki város volt, de még ezután is itt székelt a mindenkori püspök, hívására messze vidékről jöttek ide a képzett zenészek és énekesek. A székesegyház zenei hagyományai méltán lettek messze földön híresek. Nem csoda, hogy Franz S. Hölzl, akit pedig a Bécsben bemutatott ,,Noé"-oratóriuma és ,,A Colonnák" c. operája után kineveztek Innsbruckban zeneigazgatónak 1841-ben, Scitovszky János pécsi püspök hívására mégis Pécsre jön, és elfogadja a székesegyház karnagyi tisztét. Nem véletlen tehát, hogy a Pécsi Dalárda első alakulásában övé a fő érdem. 1847-ben a dalárda igazgatói és karnagyi tisztét is ellátja, sőt az első alapszabály legnagyobb részét is ő írja. Az 1848/49-es események véget vetnek a dalegylet működésének is, a szabadságharc bukását követő osztrák önkényuralom sem kedvez a kultúregyletek működésének.