Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

TANULMÁNYOK BARANYA-PÉCS ZENETÖRTÉNETÉRŐL - Vargha Dezső: Adatok a Pécsi Dalárda történetéhez

A polgóriusodás, amely náiunk Magyarországon az ismert történelmi események miatt csak később indul meg, a kiegyezés közeledtével mindinkább teret hódít, ennek egyik tünete az, hogy az izmosodni kezdő osztály a kultúréletben is mindinkább önállósulni akar, létrehozva az egyesületekbe való szerveződés kereteit és formáit. A Pécsi Dalárda létrehozóinak egyik nagy érdeme az, hogy a székesegyházi ének- és zenekartól átvette annak mozgósító szerepét, megalakulása után minél élesebben válik ketté az egyházi és a világi zene útja. Az igazság kedvéért le kell szögezni, hogy a képzett egyházi zenészek közreműködése nélkül nem jött volna létre a város híres dalegylete, és még jó ideig párhuzamosan haladnak, amit az is mutat, hogy az 1862-es alapszabály az egyházi művek éneklését is a dalárda feladatának jelöli ki. A Pécsi Dalárda hivatalos zászlóbontásakor, az első Pécsett megrendezett országos dalárünnepély alkalmából, 1864. augusztus 15-én és 16-án a vezetőség kérelemmel fordul Girk György püspökhöz, aki így válaszol: ,,A pécsi Püspöktől a Pécsi Dalárdái nagytiszteletű Egyletnek Pécsett. Kedves tudomásul vettem a fenttisztelt Dalárdának azon dicsérendő vallásos szándékát, hogy a jövő hó 15-ére kitűzött, és felsőbb helyről engedélyezett országos dalárünnepélyt szent Mise hallgatásával óhajtja megkezdeni. Ennek folytán nem csak szívesen engedem meg, hogy a kitűzött napon, a rendes isteni szolgálat után, 11 órakor Székesegyházamban szent Mise tartassék, hanem a fenttisztelt Dalárdát azért, hogy az ünnepélyt Istennel, Kitől minden áldás függ, kezdi meg, dicsérettel is halmozván el, a zene kar az éneklők részére készen 's nyitva álljon . . ,"

1 Ezt a célt tűzte maga elé a dalárda, és maradéktalanul meg is valósította. //. A Pécsi Dalárda szervezete A Pécsi Dalárda első közgyűlése 1862. január 21-én volt, az első választmányi ülést 1862. február 12-én tartották, míg a fővárosban székelő Helytartótanács engedélye után a végleges alakulás 1862. március 26-án történt meg, amikor is megválasztották az időközben igencsak gyarapodó dalárda első vezetőségét. Az első alakulásban az oroszlánrész F. S. Hö/z/t illeti meg, de már ott volt Schmidt Péter is. Az 1862-es újjászerveződéskor még Hölzl is segédkezett, de a fő érdem már Schmidt Péteré és Wachauer Károlyé. A nevek és események egybekapcsolódása is alapja volt a folytonosságnak, annak, hogy a helyi dalkör oly sok dicsőséget szerzett nem is oly soká a városnak. Az első vezetőséget a következő személyi összetételben választották meg: Elnök: Schmidt Péter (az alapszabály jóváhagyása után Bánffay Simon). Titkár: Felsmann János (a fővárosba távozott, utóda Puks Ferenc lett). I. karmester: Wachauer Károly. II. karmester: Warga Ferenc. Pénztáros: Valentin Károly. Levéltárnok: Szigriszt József. Az egyesület életében nagy szerepet játszottak a következő tisztségviselők: Bánffay Simon, Aidinger János elnökök; Spiesz N. János, Jílly Alajos, Szigriszt József alelnökök; Wachauer Károly Langer Viktor, Ábrányi Alajos, Haksch Lajos karmesterek; Reberics Imre, Mihálovics Antal titkárok; Valentin Károly pénztáros, Szigriszt József levéltárnok.