Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)
TANULMÁNYOK BARANYA-PÉCS ZENETÖRTÉNETÉRŐL - Fonay Zsuzsa: Az Angster orgonagyár ötven éve
ges átalakítással elhasználva. Más ilyen gépeket (fűrész, véső, fúró stb. gépet) Pollák útmutatása szerint maguk az iparosok állítottak össze, egyes alkatrészeket az illető gyárakból szerezvén be/' 1 Itt kell megemlíteni azt is, hogy a korabeli újságoknak állandó témája volt a hazai gépipar fejlesztése, melynek oka az volt, hogy a gépesítés felé törő manufaktúrák kénytelenek voltak gépeiket külföldről beszerezni. Az orgonagyár fejlődését összefoglalóan az összesítésben lehet áttekinteni, hogy egyidejűleg észlelhető a termelés két eleme: a személyi és tárgyi feltétel, mindkettő összefüggésben a felállított művek számával. Bár, az évenkénti termelés csak viszonylagos, mert a nagyobb orgonák felállítási, ill. készítési ideje több kisméretű mű elkészítési idejét igényli. Az éves termelésnek reálisabb jellemzője mutatkoznék meg, ha az évenként elkészült összes regiszterek számát vehetnénk figyelembe, de ez még további kutatás feladata, annál is inkább, mert a Baranya megyei Levéltárban található, az államosításkor beadott szerződések hiányosak. A gyártásnál felhasznált anyagok Az orgonaépítésben, elsősorban a sípok készítésénél két lényeges anyag játszik szerepet: a fa és a fémötvözetek. Éppen ezért a gyár különleges gondot fordított ezen anyagok minőségére, alkalmazására, amelyek kitűnnek a Baranya megyei Levéltárban található szerződésekből, amelyekben rögzítve vannak a sípok, de az egész műnél felhasznált anyagok is. Az anyagok gondos megválasztását és felhasználási helyét illetően Angster József anyagismeretét bizonyítja pld.: a szekszárdi templom orgonaépítésével kapcsolatos levélváltás,'' 2 amelyben a következőket írja az építtetőknek: ,, . . . a kis fasípok szintén nem tölgyfából, hanem egyszerű keményfából lesznek. Tölgyfa oda nem jó, hanem körte-, alma- vagy jávorfából lesznek. ... a kis sípok tölgyfából nem, mert az nem ad jó hangot." A szerződésben lerögzített faanyagok felhasználása az alábbiakban összegezhető. A faanyagok beszerzési helyére vonatkozóan szintén a Levéltár anyaga áll rendelkezésünkre. Ebből kitűnik, hogy egyes cégektől csak egy bizonyos faanyagot rendeltek. így: a budapesti Rotschild cég szállította a mahagóni, a furnier és padlóanyagot, a Neuschloss RT. a juhar, körte és fenyőanyagot. A mahagóni anyagot a bútorgyártásnál használták az 1903-as évek után. Minden fa fajtát csak a természetes száradás után használtak föl, mert csak az ily módon szárított anyag tartotta meg rugalmasságát, amely egyik biztosítéka volt a jó és szép hangnak. A fasípok 4'-tól felfelé lakkozva lettek, ehhez az anyagot a bécsi Bittner cég szállította." játszóasztal : orgonaszekrény : szélláda : fenyő fenyő borovi fenyő (nehezebb, nagyobb gyantatartalmú, sűrűbb) tölgy fenyő vörös és lucfenyő körte vagy juhar keményfa hársból, a faragás aranyozva és fölcsavaroztatva. csűszkaláda : nagy fasípok : középnagyságúak kisebb sípok: pedálbillentyűk : élőfák :
