Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

TANULMÁNYOK BARANYA-PÉCS ZENETÖRTÉNETÉRŐL - Fonay Zsuzsa: Az Angster orgonagyár ötven éve

A fémsípok előállítása — a nyelvsípok kivételével — már 1874-től a gyárban történt. Ennek hangzásbeli lényegéről már szóltunk, így jelen esetben a felhasznált anyagokról és a munkafolyamatról lesz szó, amely során az ún. orgonafémet állítják elő. Az orgonafém az ón és ólom keverékéből jön létre. E vegyitéknek meghatározója a lat, amely azt mutatja meg, hogy a létrejött fémben milyen mennyiségben található ón és ólom. A 16 latos ötvözet 95 % ón és 5 % ólmot tartalmaz, a 12 latos pld.: 75% ón és 25% ólom ötvözetéből jön létre. A szerződésekben mindenesetben jelölve volt a fémsípoknál az ötvözet jele. A homlokzati sípokhoz általában 14—15 latos ötvözetet használtak föl, a belső sípokhoz pedig 12—8 latos keveréket. A hajdúböszörményi orgonával kapcsolatos szerződésben olvasható: ,, . . . az új czinsípok 75 %-os angol bárány és bancaónból, ... a fuvolafélék a lágyabb hangjelleg kedvéért 65 %-os ónból lesznek".'' A fémsípok készítése a következő módon történt: a megolvasztott fémkeveréket egy vászonnal bevont táblán, ún. öntőasztalon lapokká öntötték és mindkét oldalán simává gyalulták, a sípok igényének megfelelő vastagságúra. A gyalulás után a lemezeket mérték szerint szabták ki, majd a lemezek forrasztására kerülő széleit gumiarabicummal kevert festékkel bekenték, hogy a forrasztókalap"'C5 meg ne olvassza a fémet. Angster József számítása szerint az egyes sípsorhoz átlagban a következő mennyiségű fémanyag kellett: Az anyagok beszerzésére vonatkozóan a Baranya megyei Levéltárban található levelezésekből arról van tudomásunk, mely szerint a fémanyagot Bécsből a Bergmann cégtől szerezték be."' Az első világháború nemcsak a munkások létszámának csökkenésével gátolta a termelést, hanem nehezítette az anyagbeszerzést és a tartalékokat is. Erről győződhetünk meg a Pécsi Napló 1917. június 2-i számában ismertetett rendeletből: ,, . . . mindenki köteles a faértékesítő hivatalhoz bejelenteni épületfa, műfa, faragott-fa árukat." Ez a rendelkezés úgy a kereskedelemre, mint a feldolgozó iparra is vonatkozott. Az anyagokat zárolták, feldolgozásuk is csak engedélyezés alapján történhetett meg. Hasonló volt a helyzet a fémekkel is. Ugyanez év január 4-én a fenti napilap közölte, hogy a 20 kg-on felüli vörösréz villanyvezetékeket, összekötő és kapcsolótábla vezetékeket a kereskedelmi minisztériumba kell bejelenteni. Ez ismét csökkentőén hatott a gyár termelésére, mert pl.: a villamosvezérlésű orgonákban a játékasztalt a belső szerkezetekkel vörösréz kábelvezetékkel kapcsolták össze. A háború alatt bejelentési kötelezettség volt már a háztartási fémtárgyakra is, amely bejelentés és zárlat a gyár fémsípokhoz használt ón és ólom tartalékát érintette. A fémek beszolgáltatása, bejelentése, majd hadicélokra való felhasználása sajnálatos módon a már felállított műveket is veszélyeztette. 1961-ben a pécsi egyházmegyei hatóság által történt felmérés szerint, amely az egyházmegye területén épült orgonák állapotával foglalkozik, találkozunk olyan jelentéssel is, amely szerint az első világháború ideje alatt elszállított fémsípokat újból el kellett készíttetni. így pl.: Dunakömlőd, Felsőnyék, Magyarszék, Mohács (külvárosi templom), Szabadszentkirály és még sok más templom orgonáinak sípPrincipalbass 16' Manual principal 16' Superoctav 2' Cornett 3-szoros 2 1/3 27 síp 54 síp 54 síp 162 síp 460 kg 480 kg 10 kg 32 kg jait.