Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNY A NEMZETISÉGEK LEGÚJABBKORI TÖRTÉNETÉHEZ BARANYÁBAN - Boda Miklósné: Válogatott bibliográfia Baranya település- és nemzetiségtörténetéhez

ban. = Művelődési Tájékoztató, 1964. június. 82-86. p. KOPASZ Gábor A baranyai földreform 1945-ben. = Bara­nyai Művelődés, 1975. 1. 129-134. p. KOPASZ Gábor A baranyai volt közalapítványi uradal­mak, mint iskolai célbirtokok. = Művelő­dési Tájékoztató, 1963 június. 132-136. p. KOPASZ Gábor Az 1945. évi földbirtokreform végrehaj­tása Pécsett és Baranya megyében. Pécs 1961, (Akad. ny) 151-223. p. (Klny.: Tanulmányok Baranya és Pécs történetéhez.) (Dunántúli Tudományos Gyűjtemény 34. Ser. hist. 16.) KOPASZ Gábor A Horthy-rendszer telepítéspolitikájának érvényesülése a Dél-Dunántúlon. = MTA Dunántúli Tudományos Intézet. Értekezések 1961-1962. 317-350. p. KOPASZ Gábor A zselicszentjakabi uradalomról és a Zselic nevéről. = Zselici dolgozatok 1973. 5-10. p. KŐVÁGÓ László Nemzetiségeink jelene. [Kiad.:] ELTE Bölcsészettudományi Kar Kelet-Európai és Nemzetiségi Kutatócsoportja. Bp. 1976, (Sasad TSz soksz.) 83 p. (Nemzetiségi füzetek 1.) LEHMANN Antal A Zselic jellegzetes településtípusai. = Ba­ranyai Művelődés, 1970 május. 95-98. p. LŐRINCZE Lajos A tolna-baranyai (volt bukovinai) széke­lyek névadási szokásaihoz. Kiad.: Nép­tudományi Intézet. Bp. 1949, Stephaneum ny. 16 p. (Klny.: Ethnogr. Népélet, 59. 1948. 36­59. p. MERÉNYI Ferenc Domsics Mátyás egyházlátogatása (cano­nica visitatio) Baranyában 1729-ben. Pécs 1939, Dunántúl ny. 107 p. (Specimina diss. fac. phil. reg. Hung. Univ. Elisabethinae Quinqueeccl. 161.) MÉREY Klára Adatok a déldunántúli uradalmak gaz­dasági cselédségének életviszonyaihoz a századforduló idején. Kiad.: MTÁ, Dunán­túli Tudományos Intézet. Pécs 1957, (Me­csek ny.) 24. p. (Dunántúli Tudományos Gyűjtemény 10.) MÉREY Klára, T. Jobbágytelepülések a XVIII. század vé­gén. = Tanulmányok a Dél-Dunántúl tör­ténetéből. Bp. 1970, Akad. K. 111-152. p. MÉREY Klára, T. Miért vállaltak munkát a Trencsén megyei szlovák munkások Dél-Dunántúlon a századforduló elején? = MTA, Dunántúli Tudományos Intézet. Értekezések 1967­1968. 255-284. p. MÉREY Klára, T. Zselici falvak az uradalmak árnyékában. - Zselici dolgozatok III. Pécs 1976, (Pécsi Szikra Ny.) 83-90. p. METZNER Károly A Dunántúl gazdasági és népességi le­írása a XVIII. század elejéről. = Föld és Ember, 10. 1930. 166-172. p. NÉMETH Béla Baranya vármegye helynevei történeti és nyelvészeti szempontból összeállítva. Kézirat a Baranya Megyei Levéltárban. NÉMETH Béla Történeti adatok Baranyamegye múltjá­ból. Pécs 1900, írod. és Könyvny. rt. 127 p. ORTVAY Tivadar A pécsi egyházmegye alapítása és első határai. Történettopográfiai tanulmány. Bp. 1890, MTA. 84 p., 1 térk. (Ért. Tört. tud. köréből 14. köt. 8.) ŐSY-OBERDING József A bukovinai székelyek betelepítése a Dunántúlon. = Agrártörténeti Szemle, 9. 1967. 1-2. 183-194. p. PÁLFY Ilona Baranyamegye 100 holdnál nagyobb bir­tokai és birtokosai a XVIII. századtól nap­jainkig. = Magyar Statisztikai Szemle, 11. 1933. 972-988. p. PÁLFY Ilona A kamarai igazgatás bevezetése a török­től visszafoglalt területeken. = Domanov­szky-Emlékkönyv. Bp, 1937. 474-487. p. A PÉCSI Tanárképző Főiskola tudomá­nyos közleményei. Acta Academiae Ped. in civitate Pécs. Tom. 18. 1974. Ser. 3. Linguis­tica-philologica. Melléklet. (Névtudományi tanácskozások Pécsett. Szerk. Pesti János, Temesi Mihály.) Pécs 1974, Tanárképző Főisk. soksz. 111 p. (A Dél-Dunántúl magyar nyelvjárásai 1.) Bezerédy Győző, Ördög Ferenc, Pesti János és mások előadásaival.

Next

/
Oldalképek
Tartalom