Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)
TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNY A NEMZETISÉGEK LEGÚJABBKORI TÖRTÉNETÉHEZ BARANYÁBAN - Boda Miklósné: Válogatott bibliográfia Baranya település- és nemzetiségtörténetéhez
PETROVICH Ede Baranya megye XVIII. századi népoktatása az egyházlátogatási jegyzőkönyvek tükrében. = Baranyai Helytörténetírás, 1971. 157-190. p. PETROVICH Ede Baranya megye népoktatása a reformkorban. (1810-1848.) = Baranyai Helytörténetírás, 1974-1975. 263-322. p. REGÖLYI Zsolt Adalékok a nemzetiségek helyzetéhez Baranyában a II. József kori abszolutizmus idején. = A Dunántúl településtörténete. II/1. köt. A pécsi településtörténeti konferencia anyaga. (1976. aug. 24-25.) Szerk. T. Mérey Klára. Pécs, 1977. Kiadás alatt. R[ÉSŐ] E[NSEL] S[ándor] Baranyamegyei helynevek. írta: - -. = Sürgöny 1865. 39. sz. REUTER Camilló, ifj. Baranya megyei helynévgyűjtésem. Bp. 1960, Akad. ny. 75-81. p. Klny.: Nyelvtudományi vizsgálatok. REUTER Camilló A Baranya megyére és Pécs városára vonatkozó Árpád-kori oklevelek jegyzéke. = Baranyai Helytörténetírás, 1969. 219— 263. p. REUTER Camilló Baranyai faluk nevéről. = Művelődési Tájékoztató, 1967 április. 111-115. p. Ilocska, Marok, Mánfa, Hetvehely, Budmér, Virágos, Villány, Gerényes, Gyümölcsény, Izsép, Bakonya, Jágónak, Bükkösd, Aranyosgadány. REUTER Camilló Baranyai faluk nevéről. = Művelődési Tájékoztató, 1967. május. 113-117. p. Kökönyös (Komló), Borjád, Liptód, Majs, Felsőegerszeg, Magyaregregy, Mágocs, Kisbeszterce, Köblény, Magyarhertelend, Magyarszék, Mecsekjánosi, Dunaszkecső, Szőkéd, Szőke, Ibafa, Ipacsfa, Szebény. REUTER Camilló Földrajzinév gyűjtések a Baranyában végzendő régészeti és településtörténeti kutatások szolgálatában. = Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 1964. 22-238. p. REUTER Camilló Gyűjtés Baranya középkori településtörténetének adattárához. = Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 14-15. 1969-1970. 133-154. p. REUTER Camilló A török hódoltság emléke a baranyai helynevekben. Bp. 1966, Akad. ny. 8. p. (KLny^ MTA, Dunántúli Tudományos Intézet. Értekezések 1966.) (Dunántúli Tudományos Gyűjtemény 68. Ser. Hist. 35.) RÚZSÁS Lajos A baranyai parasztság élete és küzdelme a nagybirtokkal 1711-1848. Bp. 1964, Akad. K. 254, [2] p. RÚZSÁS Lajos Dunántúli mezővárosfejlődés a kései feudalizmus korában. = Somogy megye múltjából, 5. 1974. 49-60. p. RÚZSÁS Lajos Az észak-mecseki bányavidék mezőgazdaságának alakulása. = MTA, Dunántúli Tudományos Intézet. Értekezések. 1970. 1. 69-102. p. RÚZSÁS Lajos A kapitalista iparfejlődés útja a DélkeletDunántúlon. 1848-1900. Pécs 1957, DTI. 40 p. (Dunántúli Tudományos Gyűjtemény 12. Ser. Hist. 7.) RÚZSÁS Lajos A dunántúli védelmi vonal és a parasztpolgári fejlődés a XVI-XVII. században. Bp. 1958, Akad. ny. 30 p. (Klny. MTA, Dunántúli Tudományos Intézet. Értekezések. 1967-1968.) (Dunántúli Tudományos Gyűjtemény 87. Ser. Hist. 49.) RÚZSÁS Lajos A pannon térség városainak és mezővárosainak fejlődése és jelentősége a XVIXIX. században. = Vasi Szemle, 27. 1973. 41-42. p. RÚZSÁS Lajos A piac és a magyarországi városfejlődés. = A MTI DTI és a Debreceni Déri Múzeum együttes Tájkutatási tudományos Ülésének előadásai. 1970. júl. 18. Debrecen. 1972. 35-38. p. (Hajdú-Bihar megyei múzeumok közleményei 17.) RÚZSÁS Lajos Városi fejlődés a Dunántúlon a XVIXVII. században. Bp. 1966, Akad. ny. 36 p. (Klny. MTA, Dunántúli Tudományos Intézet. Értekezések 1966.) (Dunántúli Tudományos Gyűjtemény 71. Ser. Hist. 38.)