Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNY A NEMZETISÉGEK LEGÚJABBKORI TÖRTÉNETÉHEZ BARANYÁBAN - Kopasz Gábor: Vármegyei telepítések a két világháború között

módon a szociális munkát a „földreformmal" összekapcsolva akarta végezni, mivel az 1920. évi földreform nem érte el célját.

53 A Tolna Vármegyei Közjóléti Szövetkezet 1940. áprilsában alakult meg, de első rendes közgyűlését csak 1941. augusztusban tartotta meg. Azonban egy ideig még ezután sem működött, mert nem találtak megfelelő ügyvezető igazgatót. Amíg a közjóléti szövetkezet működése nem indult meg, a szociálpolitikai munkaterv végrehajtásáról a Tolna megyei Nép- és Családvédelmi Alap keretében gondoskodtak. A közjóléti szövetkezet 1942-től kezdve működött rendszeresen, élén ügyvezető igazgatóval. A sokgyermekes családok részére lakóházakat építettek. Simontornyán 30, Tamásiban 29, Dunaszentgyörgyön 17, Felsőnyéken 15, Madocsán 10, Bonyhádon 5, Szekszárdon 25, Öcsényben 15, Iregszemcsén 25, Szedresen 6, Tolnanémediben 6 családi ház épült, s ezeket telepesházaknak, vagy „szociális" házaknak nevezték. Pusztahencsén kishaszonbérlethez juttatott a szövetkezet sokgyermekes családokat. A 200 kat. holdas kishaszonbérletet 23 család között osztották ki. A kishaszonbérlők 4 kat. hold területen közösen vetettek kendert, közös istállóban helyezték el állataikat. Az egyik kishaszonbérlő volt a telepfelügyelő. Gondoskodtak a telepesek vetőmagellátásáról. Kaptak igásállatokat és közös használatra vettek részükre egy vetőgépet. A kishaszonbérleti földek nem egyforma minőségűek voltak. Voltak a bérleményben vízjárta területek, és általában gyengébb minőségűek, ezért a bérösszegre vonatkozóan egyenként állapodott meg a bérlőkkel a szövetkezet, mert igazságtalannak tartotta volna, ha mindegyik bérlőtől kat. holdanként egyformán 150 kg búzabért kért volna. Mivel az épületek általában rossz állapotban voltak, új lakóházak és istállók építését vette tervbe a szövetkezet. A Tolna megyei Közjóléti Szövetkezet is a 4250/1943. M. E. sz. rendelet végrehajtása folyamán mind jobban belekapcsolódott a sokgyermekes családok földhözjuttatási akciójába, és egyéb támogatásába. A sokgyermekes családok kérelmeiről az ún. tárgyaló bizottság döntött. A kendertermelő lakosság támogatása céljából a szövetkezet mesterséges kenderáztatókat létesített Bogyiszló és Öcsény községekben, ahol többszáz hold kendervetése volt a lakosságnak. Felkarolta a háziipart. A háziipari cikkek értékesítése céljából megvásárolta a Tolna Vármegyei Népművészeti Egyesülettől a „Sárközi bolt"-ot, minden berendezésével és felszerelésével együtt.

54 A tolnanémedi kendergyáros ajánlatot tett a megyei közjóléti szövetkezetnek, hogy vásárol 400 négyszögöles nagyságú telkeket, ha azokon a szövetkezet igazgatósága házakat épít, de az odatelepítendő sokgyermekes családokat ő választaná ki. Az igazgatóság az ajánlatot azzal a válasszal utasította vissza, hogy nem célja a szövetkezetnek munkások toborzása gyárosok részére. A föld-, ház- és állatjuttatásokon, valamint a háziipar pártolásán kívül a Tolna megyei Közjóléti Szövetkezet is folyósított különböző címeken kisebb-nagyobb kölcsönöket. A Vas Vármegyei Közjóléti Szövetkezet főként az ONCSA-házak építésében végzett említésre méltó munkát. Szombathelyen 30, Sárváron 12, Szentkirályon 9, Kőszegen 2, Csöngén 3, Körmenden 14, Döbörhegyen 2, Muraszombaton 10 kis családi házat épített a szövetkezet.

55 A Zala Vármegyei Közjóléti Szövetkezet 1940-től kezdve működött. Kölcsönöket, gyorssegélyeket folyósított állatbeszerzésre, építkezésre, önállósításra, ínségmunkásokat foglalkoztatott. Az ínségmunkásokat a Zala folyó szabályozásánál foglalkoztatták. Mintegy 12 községben folyt vízimunka, ahol ínségmunkások dolgoztak. Ahol munkáshiány mutatkozott, ezt a megye munkaerőfelesleggel rendelkező részéből való áttelepítéssel akarták megszűntetni. Mivel Balatonfüreden munkáshiány volt, azért építettek ott munkásházakat, hogy oda munkásokat telepítsenek.

56 A szövetkezet a szomszédos Somogy megyében vásárolt igavonó és növendék állato-